Nincs nála erősebb, nincs nála takarékosabb – mármint egyazon hajtásláncban. 

Gyors számításaink szerint egyébként a maga 60 g/km CO2-kibocsátásával a leendő második generációs Volvo XC90 konnektoros hibrid (T8) verziója minden jelenleg kapható, hibrid szabadidőjárműnél tisztább üzemű. A Lexus RX450h széndioxid-emissziója 140, az Audi Q5 hybrid quattróé 159 g/km, a Porsche Cayenne Hybrid S pedig még több, 193 gramm CO2-t lövell a légkörbe ezer méterenként. 


Egyetlen méltó vetélytársa a Range Rover konnektoros hibrid dízelje lehetne, de ez 340 LE összteljesítmény mellett 169 grammos CO2-kibocsátással számol, a Volvo tehát igazán bravúrosan hozta össze a nagy teljesítményt (400 LE, 640 Nm) és a csekély károsanyag-kibocsátást (60 g CO2 kilométerenként) – persze ne feledjük, hogy ez a két érték nem érvényesíthető egyidejűleg, viszont egyazon motornál választhatunk, hogy éppen spóroljon vagy repesszen. 
Nem véletlen, hogy a Volvo Twin Engine (ikermotor) néven futtatja konnektoros hibrid technológiáját. A kis fordulaton kompresszorral, nagyon turbóval erősített, négyhengeres Drive-E benzinmotor az első, a 81,6 LE teljesítményű villanymotor a hátsó kerekeket hajtja. Tisztán elektromos üzemben mintegy 40 kilométert képes megtenni a hétszemélyes (így egy utasra lebontva még takarékosabb) autó. Hétszemélyességét egyébként annak köszönheti az XC90, hogy SPA padlólemezét eleve úgy tervezték, hogy elférjen benne a PHEV hajtáslánc, így sem az akkuk, sem a villanymotor és vezérlése nem rabol hasznos teret a csomagtartótól, sem az utastértől.
A további, hagyományos hajtásláncok sorában ott lesz a 225 lóerős, ikerturbós D5 dízelmotor 470 Nm nyomatékkal és hatliteres átlagfogyasztással; a 190 lovas, 400 Nm nyomatékú D4 dízel (5 l/100km), valamint két benzinmotor: a kompresszoros-turbós T6 (320 LE, 400 Nm), és a T5 turbómotor 254 lóerővel és 350 Nm nyomatékkal.