Eduardo Galvani tegnap este óta alighanem zokogva ül rajzasztalánál, és a hét-egyet siratja. Pedig a fiatal tervezőnek volna oka az ünneplésre, hiszen meghökkentő expedíciós járműve, a Nimbus nagyon kerek, átgondolt koncepciónak tűnik. 

A szó szerint kerek autó az ősök konfigurációját követi: motorja a hátsó tengely mögött, fölött kapott helyet, innen hajtja mind a négy kereket. Az egyetlen különbség, hogy gázolaj helyett elektromos áram hajtja: a 180 lóerős villanymotor hegynyi nyomatéka ideális egy terepre tervezett jármű esetében. 
A retró stílusú jármű első pillantásra olcsónak és szerénynek tűnik, pedig van benne finom anyag bőven: ami nem üvegfelület, az titánból vagy szénszálas kompozitokból készül. Ennek köszönhetően a tetőoszlopok vékonyak, a kilátás pazar, a jármű tömege pedig az akkumulátorok dacára mindössze 1620 kilogramm, ami elég precíz becslés ahhoz képest, hogy a Nimbus még csak számítógépes grafika képében létezik. 
Galvani nem pusztán formatervként álmodta meg a Nimbust: hajtáslánca számos különböző üzemmódban működhet, az autó képes az önálló haladásra, karosszériája valamiféle öntisztulásra is képes, és lopásvédelmét is különleges, sajnos nem részletezett módokon oldaná meg a tervező.