Sokan felesleges, embertelen fejlesztésként tekintenek az autonóm autókra, pedig Sam Schmidt számára pont ezek teszik lehetővé, hogy súlyos balesete után visszatérjen a versenypályára. Az egykori pilóta évekkel ezelőtti balesetében négyvégtag-bénulást szenvedett, ám szívéből nem tudta kiölni az autóversenyzést, ezért megkerülte a természetet, és a SAM Projekt által épített Corvette volánja mögött ismét hódolhat szenvedélyének. 

Más kérdés, hogy Corvette versenyautójának igazából egyáltalán nincs szüksége kormánykerékre, sőt, pedálokra sem. 

Sam Schmidt a szimulátorban. A sapkán elhelyezett szenzorok regisztrálják a fejmozgásokat.

Sam Schmidt a szimulátorban. A sapkán elhelyezett szenzorok regisztrálják a fejmozgásokat.


A SAM a semi-autonomous motorcar, azaz a félautonóm gépkocsi kifejezés rövidítése, ami azt jelenti, hogy az autó önmagát vezeti, de ez felülírható bizonyos utasításokkal. Sam Schmidt, aki időközben saját Indycar-csapatot alapított, egyetlen mozgatható testrészével: a fejével irányítja autóját. Jobbra-balra biccentve kormányoz, fejét hátraszegve gyorsít (ötletes, hiszen így nem kell a gyorsulási erő ellenében dolgoznia), fékezéshez pedig ráharap a szájában tartott érzékelőre. Fejmozdulatait infravörös érzékelők regisztrálják; a rendszer voltaképpen (a harapós fék kivételével) teljes egészében készen megvásárolható komponensekből áll. 
A SAM Projektet egyébként non-profit és katonai szervezetek hívták életre, elképzelésükhöz pont kapóra jött a tehetséges, de súlyos sérült Sam Schmidt – az elképzelés a Robotzsaru alaphangulatát idézi, de reméljük, senki nem tervezi, hogy öngyilkos merénylőt farag a pilótából. A rendszer autonóm része egyébként csak arra szolgál, hogy a csökkent képességű pilóta (és környezete) akkor is biztonságban lehessen, ha a menetkörülmények meghaladják a technológia és/vagy a sofőr képességeit. Egy műholdas rendszer például nem engedi, hogy az autó egy méternél közelebb menjen a pálya széléhez; előbb figyelmezteti a sofőrt, majd visszatereli a kocsit a helyes irányba. 

Sam Schmidt: erőt és reményt adhat milliónyi sorstársának

Ez egyébként versenypályán nonszensz, de közúton nagyon is fontos lehet: a projekt végső célja ugyanis az, hogy a mozgásképtelen beteg embereknek visszaadják mobilitásukat, illetve a vezetés élményét. Utcai alkalmazásban egyébként az utasoldalon az oktatóautókból ismert, másodlagos kezelőszerveket helyeznének el, így az utas szükség esetén beavatkozhat a vezetésbe. 
Jó volna filmen is megtekinteni, hogyan működik a dolog, ám mivel a közelgő Indy 500-as futam előtt, ahol az autó bemutatkozik, titkosították a felvett videót (nyilván, hogy nagy durranás legyen a helyszínen az attrakció), egyelőre be kell érnünk az istálló hivatalos tájékoztatásával, ami szerint Schmidt 133 km/óra sebességet ért el fejjel vezetett autójával, és a versenyen ennél is gyorsabb szeretne lenni.