Ha azt szeretnénk, hogy szeretett automobilunk makulátlan állapotban vészelje át a telet, legjobb, ha októbertől áprilisig hermetikusan lezárt, fűtött garázsban tároljuk. Ha azonban használni is szeretnénk, tennünk kell azért, hogy a lehető legkevesebb kárt tegye benne a külvilág. 

A gépkocsi első számú téli ellensége az utak jégtelenítésére használt só. A latyakkal a karosszériára fröccsenő anyag azonnal elkezdi marni a fényezést, a fémet, és bár napjainkban nagyságrendekkel ellenállóbb festékanyagokat alkalmaznak az autóiparban, mint pár évtizeddel ezelőtt, elég egy apró sérülés, amin keresztül kikezdheti a karosszériát a só. 
Sokakban él az a téves hiedelem, hogy ha estére fűtött garázsba dugják a kocsit, azzal minden rendben lesz. Éppen ellenkezőleg: míg jéggé fagyva csak potenciális fémgyilkos, fagypont fölött akadálytalanul pusztít a sólé. A problémát tehát gyökerénél kell megragadni: télen csak a tiszta autó az egészséges autó. 


Ezen a ponton érdemes beletörődnünk a megváltoztathatatlanba: télen bizony sérül a fényezés. Karcolódik, ahogy hosszú télikabátunkkal végig simítunk a koszos fémlemezeken, dörzsölődik, ahogy a járda mellé parkolva a megfagyott hókupacnak karistoljuk. Sérül, amikor reggel letoljuk a havat a tetőről, és természetesen a sózás modern, környezetbarát alternatívája, a homokos, aprókavicsos szórás sem tesz kifejezetten jót, ha a fémfelülettel érintkezik. És ne áltassuk magunkat: bizony alighanem karcos lesz a tisztítás során is – ezeket azonban tavasszal kipolírozhatjuk, míg a korrózióval nehezebben bánhatunk el. 
A legjobb védekezés a megelőzés. Ha a hideg és a hó beköszönte előtt, még meleg időben alaposan lemossuk és viaszozzuk a karosszériát, azzal előnyt nyerünk a korrózióval és a karcokkal szemben is. Előbb vagy utóbb azonban elkerülhetetlen lesz a mosás. 
Erre mindenképpen fagymentes napot válasszunk, és az átlagosnál hosszabb időt szánjunk. Bármelyik formáját preferáljuk is a mosásnak, érdemes előtte feloldani a karosszériára rakódott, megdermedt piszkot – ha ugyanis egyből nekiesünk a pornak és sónak, csak karcosabb lesz az autónk, nem tisztább. Álljunk be a gőzborotvás kézi mosóba, és kis nyomású vízzel lazítsuk fel a koszt, különös tekintettel a kerékdobokba ragadt hódugókra. Ezek egyébként szélsőséges esetben a futóművet is károsíthatják, akadályozhatják a kormányzást, ezért ne hagyjuk őket felhalmozódni. 
Ezt követően legjobb belátásunk szerint lássunk neki a mosásnak. Ha nem sikerült kivárni a fagypont fölötti hőmérsékletet – mert mondjuk este esküvőre megyünk, és muszáj csillognia a kocsinak -, dolgozzunk minél melegebb vízzel, és ne hagyjuk sokáig állni a vizet a karosszérián (szivacsos csutakolás esetén a szokásosnál gyakrabban érdemes leöblíteni a vizet), hogy ne alakulhasson ki jégfilm. 
Amikor végeztünk, puha, pormentes ronggyal töröljük le a víz nagyját (ha ősszel leviaszoztuk a kocsit, a wax ledobja magáról a nedvességet), az illesztési réseket sem feledve, majd nyissuk ki az ajtókat, és töröljük szárazra a gumitömítéseket. Ezeket egyébként érdemes jó előre lekezelni szilikonspray-vel (amit papírtörlőre, ne pedig közvetlenül a tömítésre fújjunk), mert ha befagynak, óvatlan nyitáskor leszakadhatnak. 
Ha a távirányítós központi zár miatt nem is használjuk az ajtózárakat, fújjunk beléjük egy szisszentésnyi jégoldót – senkinek nem öröm, ha befagynak és tönkre mennek, ráadásul Murphy törvénye kimondja, hogy ez egybe fog esni a távirányító elemének a lemerülésével, és akkor sehogy nem tudunk majd bejutni az autónkba. 

Szoktál autót mosni télen?

  • Rendszeresen75%
  • Nem, ez marhaság, csak árt neki13%
  • Eddig nem csináltam, de most megijedtem...9%
  • Igen, másokét, pénzért3%

Szoktál autót mosni télen?


Miután ezzel megvagyunk, húzzuk le résnyire az ablakokat, hogy kiszáradhassanak a vájatok, szigetelések. Állítsuk maximumra a fűtést, és autózzunk egy pár percig, hogy a menetszél és a belső meleg levegő megszabadulhasson a maradék nedvességtől. 
Már csak ezért is érdemes télen – akár meggyőződésünk ellenére is – a kézi mosás helyett keresni egy jó minőségű, új kefékkel felszerelt gépi mosót, hiszen ott az ápolás utolsó fázisaként lefújják a vizet a karosszériáról. Arról nem is beszélve, hogy itt a fenéklemez lemosását is könnyen, gyorsan letudhatjuk: ez a sómentesítés szempontjából elengedhetetlen folyamat szivaccsal kivitelezhetetlen, gőzborotvával pedig csak rendkívül nehézkesen és tökéletlenül megoldható.
A legjobb, ha a mosást követő órákat fűtött, zárt helyen (otthoni garázsban vagy a munkahelyen, zárt parkolóban) tölti az autó – ha biztonsági szempontból nem aggályos, ekkor is hagyjuk ujjnyira lehúzva az ablakokat. 
Az egészet ismételjük szükség szerint egy-két hetente. Macerás, de jobb, mint néhány szezon után karosszériáshoz vinni az autónkat.