Egy októberben született végzés egy ilyen ügyben azt mondja ki: ha valaki csak valamivel később tudja bemutatni az igazoló iratokat, arra nem szabható ki ugyanakkora bírság, mintha valóban jogszerűtlenül, a hazai regisztrációs és gépjárműadó megkerülése céljából használt volna külföldi rendszámot.

“A szankciót nyilvánvalóan aránytalannak kell tekinteni az adott jogsértéshez képest, amely egyértelműen kevésbé súlyos, mint a gépjármű nyilvántartásba vételének elmulasztása” – állapítja meg október 10-én kelt végzésében az Európai Unió Bírósága.

A Kovács Ferenc Tibor által a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság ellen indított eljárásban a magyar kormány azzal érvelt: a büntetés célja az, hogy azok, akik állandó magyarországi lakhellyel vagy székhellyel rendelkeznek ne tudják kijátszani a Magyarországon üzemben tartott gépjárművek után fizetendő regisztrációs és gépjárműadó megfizetésére vonatkozó kötelezettségeiket.

Mit is jelent a döntés?

Dr. Hankó Faragó Miklós ügyvéd értelmezése szerint a bíróság C-5/13. számú végzésében kimondta, hogy ellentétes a közösségi joggal az a tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a közúti forgalomban kizárólag a tagállam által kiadott hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező gépjárművek vehetnek részt, másrészt az is ellentétes a közösségi joggal, hogy a külföldi rendszámú jármű használatát alátámasztó okirati igazolást a jármű vezetője kizárólag a közúti ellenőrzés során igazolhatja csak, és a szabályok megszegőire aránytalanul magas bírságokat alkalmazzanak a hatóságok. Mindkét magyar törvényi megoldás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, és a személyek szabad mozgása elve érvényesülésébe ütközik. Ez a döntés kihat a még folyamatban lévő ilyen témájú hatósági eljárásokra, de minden bizonnyal a már korábban befizetett bírságok sorsára is.

A felperest osztrák munkáltatójától kapott járművel igazoltatták és büntették meg a magyar rendőrök, mert nem tudta a helyszínen igazolni, hogy jogszerűen jár osztrák rendszámú autóval, de később ezt megtette. Az eljárásban arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok korlátozták az uniós szerződés által garantál szabad mozgáshoz való jogát.

“Az adócsalás elleni küzdelem közérdeken alapuló olyan kényszerítő indoknak minősül, amely igazolhatja a szerződés által biztosított szabad mozgás gyakorlásának korlátozását” – húzza alá a végzésben az Európai Bíróság, amely azt is megállapítja, hogy a magyar szabályozás alkalmasnak tűnik a regisztrációs adó és a gépjárműadó tekintetében az adócsalás elleni küzdelem célkitűzésének megvalósítására.

Azt viszont egyáltalán nem tartja megalapozottnak a bíróság, hogy kötelező a helyszíni ellenőrzésnél azonnal igazolni a jogszerű használatot, és ennek hiányában azonnal akkora bírságot szabnak ki, mintha az illető nem helyezte volna szabályosan forgalomba a járművét Magyarországon, mintha jogellenes külföldi rendszámmal, vagy rendszám nélkül közlekedett volna.

“A szabályozást úgy kell tekinteni, amely meghaladja a cél eléréséhez szükséges mértéket” – derül ki a végzésből, amely szerint az adócsalás és -elkerülés ellen úgy is fel lehetne lépni, ha az igazolást a közúti ellenőrzést követő “rövid időn belül” bemutatják.

Kiderül a bírósági iratokból az is, hogy a magyar kormány a perben azzal érvelt, hogy a jogszerű rendszámhasználatot igazoló dokumentumok azonnali, helyszínen való bemutatása azért szükséges, mert a közúti ellenőrzés során a vezető jogosítványát és a jármű forgalmi engedélyét is köteles azonnal, a helyszínen bemutatni, ahogy azt is köteles igazolni, hogy van kötelező biztosítása.

A bíróság megállapítása szerint ugyanakkor ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert a jogosítvány, a forgalmi engedély azonnali, helyszíni bemutatása, s a kötelező biztosítás meglétének igazolása nem az adócsalás elleni küzdelmet, hanem a közúti közlekedés biztonságát szolgálja.

Vagyis továbbra is lehet büntetni, de nem ilyen aránytalanul.

Mit gondolsz a regisztrációs adót külföldi rendszámmal elkerülőkről?
Eredmény

panel management