A pótkerék helyét foglalja el a tartály. Autógázzal járni nem veszélyesebb, mint benzinnel vagy gázolajjal


Autógázzal járni nem veszélyesebb, mint benzinnel vagy gázolajjal


Felrobbant egy személyautó szerdán Szécsényben, miután a benzin-gázüzemű jármű kigyulladt és berobbant a gáztartálya. A balesetben nem sérült meg senki, az autó üresen állt a Kinizsi úton.

A robbanáskor szétrepülő darabjai egy közeli raktárépület tetejére hullottak, kisebb tüzeket okoztak, ezeket a balassagyarmati tűzoltók eloltották. A robbanás miatt kitörtek az épület ablakai.

A folyékonygáz-hajtású gépjárművek technikája

Az autógázzal üzemelő gépjárművek vagy benzinnel indulnak, majd a beépített kapcsolóval kézzel, vagy automatikusan gázmeghajtásra váltanak, hogy a felmelegítési problémákat elkerüljük, vagy pedig egyből autógázzal indulnak. Megkülönböztetünk ennek megfelelően “Venturi-berendezéseket”, szekvenciális berendezéseket, valamint LPI-gázberendezéseket. Az első kettőnél az a közös, hogy a tankban nyomás alatt lévő folyékony gáz a motorba légnemű halmazállapotban érkezik. Mivel a kigázosítás, azaz a folyékony halmazállapotból légneműbe való átmenet hőelvonással jár, a hűtőkör hőjével fűteni kell, egyébként a keletkező “hidrátdugó” (víz-jég dugó) a gázhozzávezetést megakadályozza. Emiatt a gázüzemre való átkapcsolás csak a 30 Celsius-fok környékén történik, hogy az elfagyás alacsony külső hőmérsékletnél elkerülhetővé váljon.

2004 óta már LPI-gázberendezések is jelen vannak a piacon. Ezen rendszereknél egy üzemanyag-szivattyú a folyékony gázt nyomás alatt az adagolócsőbe nyomja, amiből a gázsugár – adagolószelepeken át – a beömlő traktusokra kerül. A gáz légneművé válásakor fellépő hőelvonás a beömlő levegőt, a terheléstől függően 5-15 Kelvin-fokkal lehűti, s ez némi teljesítménynövekedéssel jár. Az autógázzal való üzemeltetés alacsonyabb károsanyag-kibocsátás mellett nagyobb futásegyenletességet produkál a benzinüzemhez képest, ami a gáz 105-115 közötti oktánszámából vezethető le.

(Forrás: Wikipédia)