A kereszteződéshez érkező járművet észlelő, és a közlekedési lámpát ezáltal a szükséglet függvényében vezérlő rendszerek kiváló, biztonságos és ésszerű megoldást jelentenek a közúti forgalom szabályozására – kivéve, ha az ember kerékpárral vagy motorral közlekedik. Ezek ugyanis túlságosan kicsik ahhoz, hogy fémtestükkel megszakítsák az útfelület alá beültetett indukciós hurok által gerjesztett mezőt. 

Ilyenkor marad a reménykedés, hogy majd csak jön egy autó, aki helyettünk beindítja a zöld ciklust – vagy az óvatos szétnézést követő, életveszélyes és szabálytalan továbbhaladás… 
Pontosan ezt ismerte fel a nevadai törvényhozás, és engedélyezte a motorkerékpárok, quadok, biciklik és egyéb könnyű járművek számára, hogy áthaladjanak a piros lámpán, feltéve, hogy legalább két ciklust kivártak már, tehát bebizonyosodott, hogy a rendszer nem érzékeli őket.
Naivitás volna azt gondolni, hogy a nevadai motorosok nem fognak tömegével visszaélni az új lehetőséggel, mint ahogy az is borítékolható, hogy az emiatt sűrűsödő rendőri ellenőrzések több feszültséget fognak generálni a teljes motorizált társadalomban. 
Ugyanakkor a forgalomszabályozás és a KRESZ anomáliáin nap mint nap dühöngve különösen nagyra értékeljük a gondolkodó, kreatív szándékot. Mégsem biztos, hogy pont egy ilyen megoldást látnánk szívesen a hazai utakon. 
Te mit gondolsz?