SMIDSY (sorry mate, I didn’t see you, azaz “bocs, haver, nem láttalak”): így nevezi az angol szleng azt a balesettípust, amelyben igazából nincs vétkes, csak áldozat: az egyik, jellemzően kisebb jármű egy másik, nagyobb gépkocsi takarásában érkezik a kereszteződésbe, elénk, a harmadik autó elé, és mire észrevesszük, már késő. Ilyenkor jöhet a mentegetőzés, a bosszankodás és a biztosítóhoz rohangálás – meg persze a kórház vagy még rosszabb, ha igazán súlyos a helyzet.

Takarásban jön a motoros, indul az autós

Ezekre a védtelen, láthatatlan közlekedőkre gondolt a Honda, amikor elkezdte új, járműközi kommunikációs rendszerét kiépíteni. A két autó, illetve autó és tereptárgy közötti adatcserére már számos példát láthattunk több gyártótól. Újdonság ebben az esetben a konkrét balesetmegelőző funkció: a Honda és a Michigani Egyetem azon dolgozik, hogy rövid távú adatátviteli protokoll (DSRC) segítségével figyelmeztetni tudják egymást a járművek a szó szerint lappangva közeledő veszélyre. 
A piaci bevezetésnek persze még van néhány akadálya. Hogy mást ne mondjunk, fel kell szerelni minden járművet egy ilyen DSRC adó-vevővel, de az is fontos, hogy a tervezők pontosan és megbízhatóan programozzák be a riasztás körülményeit. Az sem jó, ha túl gyakran csipog ugyanis, de legalább olyan kellemetlen, ha csak alkalmanként figyelmeztet a veszélyre. 

Motorkerékpár érkezik

A rendszer egyébként nem csak két jármű, hanem bármilyen két tárgy között működhet. Így hasznos volna DSRC chipet beépíteni a mindig nálunk lévő mobiltelefonokba: az autós észlelné, ha tolatás közben mögötte gyalogos caplat át, utóbbit pedig, aki jó eséllyel úgyis a mobiljába mélyedve sétál az utcán, telefonja képernyőjén megjelenő riasztás figyelmeztetheti arra, hogy hamarosan kitolatnak elé. 
Más kérdés, hogy mi tesz jobbat a társadalomnak: ha megtanulunk elszakadni a mobilunktól, vagy még jobban belemélyedünk, a biztonság zászlaját lengetve…

Elektroszmog a biztonságért