A 29 éves, seattle-i Elizabeth Webb egy reggel azzal szembesült, hogy valaki kifosztotta az autóját. Ahogy szétnézett az utastérben, az ülésen észrevett egy számára ismeretlen mobiltelefont. Feltételezte, hogy az elkövető hagyhatta ott – és furcsa ötlete támadt. 

“Azt gondoltam, ha feljelentem, annak súlyos, messzire ható következményei lehetnek. Szerettem volna elbeszélgetni a tolvajjal, találkozni a szüleivel, hogy lássuk, képes-e belátni, hogy rosszat tett, és hajlandó-e megjavulni” – gondolta, és belelapozott a mobil telefonkönyvébe, majd tárcsázta az Anyu néven elmentett számot. 
A vonal másik végén egy rendkívül kétségbe esett, ám készséges asszony vette fel a telefont, aki azt mondta, akármit szeretne is tenni Webb, maximálisan támogatja. 
Amikor az áldozat meglátogatta őket otthonukban, a 19 éves elkövető zokogva ismerte be tettét. Elmondta, hogy barátjával berúgtak, és heccből rabolták ki az autót – és még tizenkettő másikat a környéken. Az Egyesült Államokban 21 év alatt tiltott az alkoholfogyasztás, ezért valóban komoly következménye lett volna egy feljelentésnek. 
Mivel az autók mind nyitva voltak, tehát rongálás nélkül vittek el belőlük kis értékű tárgyakat, maradéktalanul helyreállítható volt a kár. Elizabeth Webb (nyitóképünkön férjével és az autójuk mellett talált, idegen tárgyakkal látható), a két elkövető és azok szülei végigjárták az utcát, és tételesen bocsánatot kértek mindenkitől, visszaszolgáltatva az ellopott értéktárgyakat. 
A beszámolók szerint a szokatlan akció rendkívül pozitív visszhangra lelt a közösségben. 
Az elkövető állítja, tanult az esetből, a szomszédok pedig amellett, hogy megkönnyebbültek, nem kell egy rejtélyes bűnözőtől rettegniük, mélyen meg vannak hatva, hogy valaki vette a fáradságot, és büntetés helyett nevelő szándékkal oldotta meg a kellemetlen ügyet.

Szerző: