Kína a világ leghosszabb alagútjának megépítésére készül, s erre 260 milliárd jüant (42 milliárd dollárt, mintegy 9500 milliárd forintot) szán – jelentette a helyi média csütörtökön.

Komp helyett épülne a tenger alatt 123 km-s alagút

Komp helyett épülne a tenger alatt 123 km-s alagút


A 123 kilométer hosszú alagút az északkeleti Talien kikötővárost kötné össze a Pohaj-öböl alatt a kelet-kínai Santung tartomány szintén tengerparti Jantaj városával. A beruházás kezdési időpontja egyelőre nem ismert.

Csak hogy érzékeltessük, hogy milyen döbbenetes összegről van szó, Magyarország 2013-as költségvetésében 15 737 milliárd 431,3 millió forint kiadást fogadott el az országgyűlés.

Az említett alagút megépítésének gondolata nem új keletű, a tervekről már 1994-ben hallani lehetett, s akkoriban 2010-et emlegették az átadás lehetséges időpontjaként. A költségvetések összehasonlításából kiderül, hogy az új elképzelések megvalósításához az egykori összegnek több mint a négyszeresét szánnák.

A beruházás támogatói arra számítanak, hogy a két város között csaknem ezer kilométerrel lerövidülő szállítási útvonalon az útdíjból az üzemeltetők évi 20 milliárd jüan bevételre tehetnének szert, így a beruházás megtérüléséhez 12 évre lenne szükség.

A világ leghosszabb tenger alatt húzódó alagútja, a Szeikan, Japánban található, 54 kilométer hosszú. Két szigetet, a Honsút és Hokkaidót köt össze; több mint két évtized építkezései után 1988-ben adták át. A teljes hosszából 23 km van a tenger alatt, legmélyebb pontja 240 m-rel a vízszint alatt. Az alagút a 4 órás komputazást kétórás vasúti utazásra rövidítette. A nagy sebességű Sinkanszen 50 perc alatt halad át az alagúton.

Az Anglia és Franciaország között, a La Manche csatorna alatt futó Csalagút 1994 májusában nyílt meg, 51 kilométer hosszú, s közel hat évig tartott a megépítése.

Nem tudni, mikorra készülhet el a kínai alagút, de addigra várhatóan a Gotthárd alagút lesz a világelső. A svájci Alpokban épülő szerkezet teljes hossza 57 km, ez lesz a világ leghosszabb vasúti alagútja. Megépítésével az utazási idő jelentősen rövidül. Ma 3 óra 40 perc alatt érnek a vonatok Zürichből Milánóba. Ez az időtartam 2 óra 40 percre fog csökkenni az új vonal teljes kiépítését követően, amelyből mintegy 20 millió ember profitálhat.

Forrás: MTI, Wikipédia