Az Európai Bizottság elfogadta azt a kezdeményezést, hogy lehessen hivatalosan aláírásokat gyűjteni az élhető utcákért, a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás bevezetéséért a sűrűn lakott területeken – számol be a Levegő Munkacsoport.

A döntés nyomán az egész Európai Unióban elkezdődhet az új szabályozás bevezetéséért az aláírásgyűjtés. ha csatlakozna, erre a linkre kattintva teheti meg.


Mint a magyar civil szervezet rámutat, sok európai város alkalmazza már a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást a lakóövezetekben a balesetek csökkentése és általában az élhetőbb városok kialakítása érdekében. Hollandiában az arányuk már 50 százalék feletti a lakóövezetekben. Grazban a főútvonalak kivételével minden utcában 30 km/óra sebességkorlátozás van érvényben.

A budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya már a kilencvenes évek végén részletes tervet dolgozott ki a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetésére egyes sűrűn lakott negyedek mellékutcáiban.  Egy-egy, főutakkal határolt összefüggő területen belül javasoltak egységesen 30 km/óra a megengedett haladási sebességet, míg a környező utakon maradna az 50 – kivételes esetben a 70 – km/óra sebesség. Azóta az önkormányzatok egyre több helyen vezettek be 20 vagy 30 km/órás sebességkorlátozást.

Mindez azonban a városvezetők helyi döntésein alapul, de Uniós szinten nincs általánosan elfogadott irányelv, ezen szeretnének változtatni.

Előnyök


A Levegő Munkacsoport közlése szerint – a tapasztalatok azt mutatják – a 30 km/órás sebességhatár nemcsak a gyalogosoknak és a területen élőknek, hanem a gépkocsival arra utazóknak is jó, hiszen biztonságosabbá, balesetmentesebbé és csendesebbé válnak az utak. Kisebb lesz a gyorsulások, fékezések gyakorisága, és az egyenletesebb sebesség révén a gépkocsik fogyasztása és károsanyag-kibocsátása is csökken, amitől nemcsak a levegő lesz tisztább, hanem pénzt is megtakarítanak az autósok.

A kisebb sebesség miatt csökkenhet a gépkocsik haladásához szükséges sávszélesség is, helyet adva szélesebb járdának, kerékpársávnak vagy fasornak. Továbbá a sebességkorlátozás arra ösztönzi az embereket, hogy a környezetkímélőbb közlekedési módokat vegyék igénybe, ami a károsanyag-kibocsátás nagyságrendi csökkentésével jár.

A hátrányok

Szintén a tapasztalatok szerint a 30 km/óra sebességkorlátozáshoz nem elég csak táblákat kitenni, mert az autósok gyakran nem tartják be a sebességkorlátozást. Ezért fizikailag is át kell alakítani a környezetet (sávszűkítés, rázófelület, terelőszigetek kialakítása stb.), ami pénzbe kerül. Amennyiben a fizikai átalakításokra nincs lehetőség, akkor nagyon szigorú és folyamatos ellenőrzésre van szükség, ami viszont általában már nem fér bele a rendőrség idejébe.

Bár a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás hátrányai sok esetben gyorsan kiküszöbölhetők, Európa számos településen egyáltalán nem vagy csak igen korlátozottan alkalmazzák ezt a módszert. Most civil szervezetek aláírásgyűjtéssel próbálnak hatni az Európai Bizottságra, hogy közös szabályozási elveket dolgozzon ki a sebességkorlátozásra a közlekedés hátrányos hatásainak mérséklése, a tisztább és biztonságosabb közúti közlekedés érdekében.

Amennyiben összegyűlik 7 uniós országból összesen egymillió aláírás a kezdeményezés támogatására, az Európai Bizottság 3 hónapon belül lehetőséget biztosít a szervezőknek, hogy közmeghallgatáson ismertessék elképzelésüket. Ezt követően a Bizottság hivatalos választ fogad el, melyben megfogalmazza és indokolja, hogy esetlegesen milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, illetve ekkor már azt is meg kell indokolnia, ha a kezdeményezés nyomán nem kíván lépéseket tenni.