A minap beszámoltunk róla, hogy az Európai Bizottság megváltoztatná az üzemanyagokra rakodó jövedéki adók rendszerét. A bizottság az üzemanyag energiatartalmára és széndioxid-kibocsátására helyezné át az adókivetési alapot a jelenlegi mennyiségi alapról, így egységesítené az adótartalmat. Több nemzetközi környezetvédő civil szervezet üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát az új energiaadó-irányelvre, közöttük a magyar Levegő Munkacsoport is.


A javaslat szerint az energiaadókat minden évben az infláció mértékével kell emelni. Mindennek az időszerűségére hívja fel a figyelmet az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E)  Olaj a tűzre: Mi történt az üzemanyagadókkal Európában? című új tanulmánya, amelyet szintén a tegnapi napon hoztak nyilvánosságra.

A tanulmány szerint az üzemanyagok adója az Európai Unióban literenként reálértéken átlagosan 10 eurócenttel (27 forinttal) csökkent 1999 óta. Ha az adók követték volna az inflációt, és az így keletkező többletbevételt a tagállamok az emberi munkát terhelő adók mérséklésére használták volna fel, akkor 350 000 munkahelyet lehetett volna megmenteni, a kőolaj importjára csak 2010-ben 11 milliárd euróval kevesebbet kellett volna költeni, a közúti közlekedés széndioxid-kibocsátása pedig 6 százalékkal kisebb lenne.

2010. évi árakon számolva az EU 15 régi tagállamában az üzemanyagadó 1999-ben literenként 59 eurócent (158 Ft) volt, míg 2010-ben csak 49 eurócent (131 Ft). Ennek következtében az ebből származó állami bevétel 16 százalékkal csökkent, évi 180 milliárd euróról 152 milliárdra.


Az üzemanyagadók literenkénti 10 eurócentes (27 Ft) csökkenésén belül 3 eurócentet (8 Ft) eredményezett a dízeljárművek térnyerése. 1999-ben az üzemanyag-értékesítés felét tette ki a gázolaj, ma pedig kétharmadát. A gázolaj jövedéki adója literenként is alacsonyabb, mint a benziné, energiatartalomra vetítve pedig a különbség még nagyobb (egy liter gázolaj energiatartalma körülbelül 36 MJ, a benziné csak 32 MJ).

További több mint hat eurócent csökkenést az okozott, hogy az államok többnyire nem igazították az üzemanyagadók mértékét az inflációhoz, így az adók automatikusan veszítettek az értékükből. A csökkenés fennmaradó része pedig annak tudható be, hogy néhány országban bevezették a kereskedelmi gázolajat (azaz a közúti fuvarozók visszaigényelhetik az üzemanyagadó egy részét).

A tanulmány szerint a gázolajadó minimális mértékének emelése számos tagállamnak segít elkerülni az üzemanyag-turizmus okozta jelentős károkat. Minden luxemburgi lakosra évi 1500 euró többletbevétel jut csupán amiatt, hogy sok teher- és személygépkocsi jár át a szomszédos országokból Luxemburgba tankolni, mert ott jóval alacsonyabb az üzemanyagok adója. Ez nemcsak a közvetlenül érintett országok államháztartásának komoly veszteség, hanem az egész EU gazdaságára és környezetére is hátrányos, mivel sok millió kilométer felesleges futásteljesítménnyel jár – állapította meg Jos Dings, a T&E igazgatója.

A Levegő Munkacsoport számításai szerint Magyarországon 1999 és 2011 között (2011. évi árakon számolva) összesen 2500 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek a gépjármű-tulajdonosok, mintha az üzemanyagadók reálértéken az 1999. évi szinten maradtak volna.

A civilszervezet szerint csak 2011-ben 385 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet, mintha ma is az 1999. évi adómérték lenne érvényben. A lehető legrosszabbat tennék a költségvetésük helyreállításán küszködő európai államok, ha tovább növelnék az emberi munkát terhelő adókat, még több munkahelyet szüntetve meg. Nem járható út az oktatás, az egészségügy és a többi közszolgáltatás leépítése sem.

Szerintük mindezeknél sokkal ésszerűbb és igazságosabb a munkát terhelő adók átcsoportosítása az üzemanyagadók felé. Magyarországnak is támogatni kellene az Európai Bizottság javaslatát, hiszen így csökkenne a jövedelmek kiáramlása hazánkból, több forrás jutna a hazai gazdaságra és egyúttal a környezetet is védenénk – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.