Mivel Európát két nagyon hideg tél sújtotta egymás után, illetve mert a kormányok költségcsökkentése miatt sokkal kevesebb a pénz a közutak javítására Európában és az Egyesült Államokban is, az autósok mindkét földrészen olyan utakon találják magukat tavasszal, amely felülete megrongálódott, és sok rajtuk a kátyú. Hogy autóik ilyen körülmények között is helytálljanak, az autógyártók saját tesztpályáikon rossz minőségű utakon is dolgoznak.


A Fordnál is számos útfelületet képesek szimulálni, kezdve Európa és Észak-Amerika alsóbbrendű útjaival, ahol gyakran rossz a felület minősége, egészen a fejlődő országok útjaiig, amelyek az időjárás változásával más-más arcukat mutatják. Két ilyen pályát alkalmaznak, egyiket Belgiumban, a másikat az Egyesült Államokban.

“Tesztpályánkon Európa legkátyúsabb útjait rekonstruáltuk. Nevezzen meg bármilyen útfelületet, nálunk megtalálja” – magyarázza Eric-Jan Scharlee, a Lommeli Tesztközpont speciális műszaki tartóssági tesztekkel foglalkozó mérnöke. “Kétféle tesztpályát használunk, az egyik felület létező utak szimulációja, mint például a Lower Dunton út Essexben, a másik pedig mesterségesen előállított kátyúk sokaságát tartalmazza, amellyel a változó útfelületeket vagyunk képesek utánozni.”

Hogy tényleg valósághű útfelületeket alkossanak, a Ford mérnökei minden járműkategória vezetőit megkérdezik, milyen utakon járnak autóikkal, és hogyan használják járműveiket. Ezt követően statisztikai profilt hoznak létre az autósokról, az általuk használt utakról, illetve vezetési szokásaikról, majd a tartóssági tesztciklusok során mindezt felhasználják a különböző próbapályákon.


Ezekből az adatokból kiindulva a mérnökök megbecsülhetik, hogy valószínűleg mekkora terhelésnek lesz kitéve egy jármű az életciklusa során, vagyis megtudják, hogy a kocsinak mit kell majd kibírnia.

“A futómű akkor kapja a nagy terhelést, amikor az autó kihajt a kátyúból” – avat be Simon Mooney, a Ford az angliai Duntonban található Műszaki és Fejlesztési Központjánakunk útterhelési adatokkal foglalkozó mérnöke. “A hatás olyan, mint amikor a kerék nekimegy a járdaszegélynek. Kísérleteket végzünk valamennyi kerék- és abroncsmérettel, ami felkerülhet autóinkra, hogy megtudjuk, mit kell kibírniuk a szerkezeteknek.”

A személyautók karosszériájának és futóművének tesztelése két fázisban zajlik. Az első szakasz során szimulálják azokat az extrém terheléseket, amelyeket a jármű felfüggesztésének és fő részegységeinek az autó élettartama során el kell viselnie. A második fázisban a hangsúly már a teljes autón van; ilyenkor zajlik a nagy sebességű szimulációk és a vezetés földutakon.

A tesztek során csúcstechnológiájú eszközökkel mérik a futómű elemeire nehezedő terhelést. A különleges fejlesztésű kerék- és futóműfigyelő felszerelést úgynevezett Terhelési Adatgyűjtő járművekre szerelik. Az eszközök értéke kerekenként akár 125 000 Euró (kb. 35 millió forint) is lehet, ami az autóban lévő kifinomult adatrögzítő és feldolgozó felszereléssel együtt akár 1,7 millió Eurónál (kb. 475 millió forint) is drágábbá tehet egy-egy ilyen autót.