Hogyha ma magyarországi autóiparról beszélünk, már senki sem kapja föl a fejét, pedig ez jó két évtizede éppoly “eretnek” gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. A KGST-nek nevezett össznépi szocialista Gazdálkodj okosan társasjátékban a Magyarországnak az autóbusz és teherautó-gyártás jutott, de a személyautó nem.

Elsősorban a magyar piacot célozták a típussal

Elsősorban a magyar piacot célozták a típussal


Aztán a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó-gyártásról. A világ akkori legnagyobb autóipari cége, a General Motors a 80-as évek végén európai leányvállalatának, az Opelnek a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az itteni alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek.

A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaság kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó?

Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről – egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám- és illetékterhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. 

A rendőrség is használta az Astrát

A rendőrség is használta az Astrát


Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautógyárral, és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.

1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a Corsától a Kadetten, a Vectrán és a Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egy időben egy budapesti sajtóértekezleten a General Motors európai alelnöke bejelentette: az Opel egy kereskedelmi céget és egy gyárat is létrehoz Magyarországon.

A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik. Húsz éve, ekkor jegyezték be a General Motors Autóforgalmazó Kft.-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft.) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul.

Antall József akkori miniszterelnök vezette le az első autót a gyártósorról

Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában – alig több mint másfél évvel a projekt bejelentése után – Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott – 1998-ig, a hazai gyártás végéig több mint 80 000 követte.  Szentgotthárdon azóta motorok és hengerfejek készülnek a különböző Opel modellekhez.

Sőt, szinte napra pontosan húsz évvel az első magyarországi Opel-projekt bejelentése után, tavaly az Opel újabb, ezúttal félmilliárd euró értékű beruházást jelentett be, amelynek révén a világ legkorszerűbb, legrugalmasabb motorgyárát építik fel Szentgotthárdon alig több mint két év alatt.

Magyarországon az Opel mind a mai napig a legnépszerűbb márka, a statisztikák szerint Opelből fut a legtöbb a magyar utakon. Az Opel Magyarország kereskedelmi szervezete 1991 és 2010 között összesen 363 402 autót értékesített. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80 835 Opel Astra és 4404 Vectra hagyta el a gyártósort. Motorokból 1992 júniusa óta 6 512 830 készült, hengerfejből pedig 1997 óta 4 954 377 db.