Alig egy hete a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzést írt ki az M1-es autópálya M1-M7 autópálya-elválási csomópont és tatai csomópontja közötti szakasza kétszer három sávúra bővítése tanulmánytervének elkészítésére. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) most kiadott közleményében támogatja a fejlesztést, indokoltnak tartja a bővítést.


Az ÁAK szerint az M1-es autópálya hosszú távon nem képes elviselni az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt járműforgalmat, ezért a cég 2009-ben megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett bővítésének lehetőségeiről, melyet a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai állítottak össze. A tanulmány igazolta a társaság szakembereinek felvetését, vagyis a Budapest-Tata közötti útszakasz 2×3 sávossá, illetve betonszerkezetűre való átalakításának szükségességét. E tanulmány adja most a közbeszerzési eljárás alapját.

Az ÁAK felmérése szerint a hazai gyorsforgalmi úthálózaton közlekedő járművek száma az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben megnőtt. Ez különösen igaz a tranzitforgalom lebonyolításában fontos szerepet betöltő M1-es autópályára. A Biatorbágy és Komárom közötti szakaszon közlekedő járművek száma például 2000 és 2008 között megkétszereződött, ráadásul a tehergépkocsik aránya is számottevően megnőtt (28%-ról 36%-ra). Ha ez a növekedési trend tovább folytatódik, akkor az M1-es autópálya rövid időn belül eléri áteresztőképességének határát.

Az elképzelések szerint az első ütemben a forgalmi terhelés szempontjából legkritikusabb szakaszon, Törökbálint és Tata között építenék meg a harmadik sávot. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi aszfaltburkolatot betonszerkezetű pálya váltaná fel. Mivel nagyobb a teherbíró képessége, nem nyomvályúsodik és hosszabb az élettartama (az aszfaltburkolat közel háromszorosa), nem igényel gyakori beavatkozást, ezért sokkal ritkábban kell forgalomterelésekre számítani az ilyen szerkezetű szakaszokon, amelyek üzemeltetési költsége is jóval alacsonyabb.