A szeptember 30-án nyíló tárlaton a látogatók kipróbálhatják az 1827-ben induló, Pestet Kőbányával összekötő, lóvontatású függővasút kétharmados kicsinyítésű mását – magyarázta Domonkos Csaba, a múzeum kommunikációs referense. Mint mondta, ez a nyolc kilométeres szakasz volt az európai kontinens első közforgalmú vasútvonala, amelyről azonban mindössze nyolc hónap alatt kiderült, hogy gazdaságilag életképtelen – végül anyagát eladták tűzifának.

A Széchenyi korának közlekedési és műszaki leleményeit, újításait felvonultató kiállításon felépítették az első magyar gőzhajó, a Carolina mását is, melynek fedélzetére is fel lehet menni. Domonkos Csaba elmondása szerint a hajót 1817-ben bocsátották a Dunára, mindössze tíz évvel azután, hogy Fulton az Egyesült Államokban megépítette a világ első gőzhajóját. A lóvontatású vasúthoz hasonlóan azonban ez a vállalkozás is kudarcot vallott üzletileg, a gőzhajózás – Széchenyi hathatós támogatásával – csak később terjedt el Magyarországon.

A tárlaton betekinthetünk Vidats János pesti ekegyárába, amelyben előbb lójárgány, később gőzmasina hajtotta a gépeket. A látogatók a korábbi verziót próbálhatják ki, beállva a lovak helyére. A kiállításon felidézik a Lánchíd alapkőletételét, valamint a Duna és a Tisza szabályozását is – az akkori vízrajzi térképeket össze lehet vetni a mai állapottal.


Szembesülhetünk a Balkánról Magyarországra érkező korabeli utazók viszontagságaival is, midőn egy karanténban kellett kivárniuk a betegségek lappangási idejét élő állataik és csomagjaik társaságában. A háromhetes kényszerpihenőről egy svéd utazó beszámolójából és a karantén felépített másából alkothatunk képet.

Anyagához híven maga a kiállítás is újítónak számít: a budapesti múzeumok közül elsőként a látogatók az egyes tárgyakhoz és dokumentumokhoz kapcsolódó audiokommentárokat tölthetnek le telefonjaikra a Bluetooth aktiválásával.

A 2011. augusztus 21-ig látogatható, angol és magyar nyelvű tárlaton számos, a nagyközönség által eddig nem ismert eredeti dokumentumot is bemutatnak.

Forrás: MTI