Mától érvényes a módosított kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény, amely szerint a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az veszélyesen sérült. 

Még tavaly hozta az első kgfb-törvényt a parlament, amely idén, január elsején lépett hatályba, ám még azt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.


A törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzemben tartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) március közepén – az említett szabály kiiktatása érdekében – az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás MABISZ-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.


A biztosítók decembertől – a kiegészítés meghozatalától – úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyanis előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. 

Magyarországon az évente jelentkező 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem – az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében – egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Egyesülete elnöke szerint viszont nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd “átpapírozva” visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, az így kifizetett összeg viszont a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Ez a gyakorlat pedig az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.

Forrás: MTI