111 évvel ezelőtt ezen a napon született Modenában Enzo Ferrari, a nevét viselő csapat és autógyár alapítója.

Az Il Commendatorénak “becézett” olasz már egészen fiatal korában érdeklődött az autóversenyzés iránt – apja jól menő családi vállalkozásának köszönhetően már a 20. század elején saját automobiljuk volt -, majd az első világháború után előbb a FIAT-nál próbált munkát találni, de végül egy kis kitérővel az Alfa Romeóhoz került. A húszas években előbb versenyzőként, majd 1929-től a harmincas évek végéig az ő nevét viselő, de tulajdonképpen gyári csapat, a Scuderia Ferrari irányítójaként dolgozott.

Ferrari a második világháború alatt hadiüzemet működtetett, de 1947-től visszatért az autóversenyzéshez, majd 1949-től utcai autókat is kezdett gyártani. A Ferrari azonban minden más autógyártóval ellentétben mindig is a versenyzést tartotta elsődlegesnek, az utcai autók eladása ezt finanszírozta, és nem fordítva.

Ferrari csapata a legelső, 1950-es Forma-1-es világbajnokság második futamától részt vett a sportban, és 1971-ig tartó közvetlen vezetése alatt hat egyéni és két konstruktőri, élete végéig pedig további  három egyéni és hat konstruktőri bajnoki címet zsebelt be. Az ötvenes-hatvanas években Enzo legalább annyira fontosnak tartotta a túraautó-versenyzést is, mint az F1-et, a Ferrari összesen 15 Le Mans- és Mille Miglia-győzelmet szerzett akkoriban.

A kemény, a munkában és a versenyben már-már kíméletlennek ismert Enzo egészen 1988-as haláláig nagy hatással volt az általa alapított csapatra és cégre. Emlékét többek között a nevét viselő, 2003-ban bemutatott Ferrari-csúcsjárgány, az Enzo, valamint a San Marinó-i Autodromo Enzo e Dino Ferrari F1-es pálya őrzi.