Frankfurt, aztán Tokió, majd Detroit után Genfbe is elhozzák a MINI Traveller 21. századi változatát. Ez a negyedik nekifutás a nagyon hasonló tanulmányautókkal. Az alapok azonosak a korábbi három változattal, azaz a jelenlegi modelleknél hosszabb, kombis jellegű koncepcióautót készítettek a formatervezők. A nyújtott tengelytávú kocsiban négy utasnak jut hely.

Maradtak a “paralelogramma íven” kinyíló ajtók, amelyek mind az utasok, mind a csomagok könnyebb bejutását megkönnyítik. A hátsó utasok beszállását segítik az első ülések is, melyek elforgathatóak. B-oszlop továbbra sincs a MINI-ben, így amikor a hátsó ablakokat elcsúsztatják és az elsőket leeresztik, szinte teljesen nyitottá válik az utastér oldalról. Ezek a megoldások nem véletlenek, hiszen a fantasztikusan vezethető jelenlegi MINI-kben a hátsó rész és a csomagtartó szűkössége kifogásolható.

1964-ben az akkori Mini első nekifutásra megnyerte a Monte-Carlo Ralit, majd a következő három évben is bőszen odaverte a nagyobb és erősebb gépcsodákat. Erre a teljesítményre emlékeztet a legújabb koncepcióautó, ezúttal ugyanis szervizautónak rendezték be a MINI Travellert.

Van minden, ami egy nagyjavításhoz kellhet, villáskulcsból és racsnis kulcshoz tartozó fejből is akad jó pár darab. A szerelők találnak itt tűzoltó készüléket, tartalék izzókat és lapátot is. Az autó orrára stílusosan négy darab kiegészítő fényszórót szereltek, a tetőre jutott egy keresőlámpa és itt helyezték el a pótkereket is. Nem csak szerelők, hanem újságírók is használhatnák a kocsit, mert távcsövet, fényképezőt és laptopot is elhelyeztek benne a tervezők.