Csak úgy érünk el minden körülmények között tökéletes kormányozhatóságot és tapadást, ha az abroncs minden pillanatban jó irányban áll az útfelületen.
Ugyanakkor a jármű és a talaj által alkotott rendszer feladata, hogy biztosítsa az abroncs optimális viselkedését az útfelületen.

A kerék állandóan feszültség alatt áll és szigorú kialakítási követelményeknek is meg kell felelnie. Bár a legfontosabb igény vele szemben az, hogy teljesen egyenletesen forogjon, emellett megkövetelik azt is, hogy legyen szilárd és könnyű, egyenletes tömegeloszlású, könnyen kezelhető, ugyanakkor nyújtson teljes biztonságot minden körülmények között, végül biztosítsa a fékek megfelelő szellőzését is.

A kerék acélból vagy alumíniumból készül, ritkábban magnéziumból.
Az acél kerekek két, összehegesztett részből állnak: a keréktárcsából és a kerékpántból. Az alumíniumkerekeket általában egy darabban öntik ki, ezért ezeket monoblokkoknak is nevezik. Végül ahhoz, hogy az abroncshibákat meg lehessen javítani, a kerekeket le kell tudni szerelni, a kereket 3, 4 vagy 5 kerékanya rögzíti a kerékagyra.

Az abroncs pántra-szerelésekor figyelembe kell venni a következő precíz előírásokat:
• Az abroncs kiegyensúlyozottsága, körkörössége, a kerék kiegyensúlyozottsága a kerékaggyal együtt.
• Az abroncs pereme ne forduljon el a pánton.
• A szerelvény (pántra szerelt abroncs) dinamikus kiegyensúlyozása.
• Az abroncs profilszélessége és a pántszélesség feleljen meg egymásnak, ahogy azt a szerelési táblázatok elírják.
• Tömlő nélküli abroncsot tömlő nélküli (légtartó) pántra kell szerelni.
Ezeknek a szabályoknak a betartása csökkenti a veszélyét annak, hogy az abroncs leessen a pántról nyomásvesztés vagy ütés esetén.

A felfüggesztés irányította kerekek biztosítják, hogy a négy abroncs folyamatosan érintkezzen a talajjal, az út mindenféle egyenetlensége ellenére, a felépítmény bármilyen (jobbra-balra vagy előre-hátra) mozgása (dőlés, bólintás, ágaskodás stb.) esetén.
Az abroncs–út kapcsolat határozza meg, milyen pontosan követi a jármű a „kijelölt” irányt és mennyire képes átadni a vonóerőket az útnak.
A karosszéria–talaj kapcsolatnak tehát döntő jelentősége van az abroncs hatékony működésében.

A felfüggesztési rendszernek az a szerepe, hogy kiszűrje és elnyelje az útfelület okozta mozgásokat. Ezért a tengelyekre rugókat és lengéscsillapítókat szerelnek. Az első autók tengelye merev volt, a kerekek helyzete állandó volt a tengelyekhez képest, és az út egyenetlenségeinek a csapásait az egész jármű megszenvedte. Ennek a „láncreakciónak” az elkerülésére találták ki a „független” kerekeket, amelyek nem képezik szerves részét egy-egy tengelyhez.
Az évek folyamán többféle lehetőséget kipróbáltak már, de úgy tűnik, hogy az autónak végülis négy, egymástól független kereke lesz. A közeljövőben várhatóan elterjednek a karosszéria–talaj kapcsolatot optimalizáló intelligens rendszerek (számítógépes vezérlésű felfüggesztés, az út egyenetlenségeit észlelő radar stb.), de a műszaki haladás sem tudja kiküszöbölni az abroncs igen fontos rezgéscsillapító szerepét.

Függőleges irányban az abroncs hatásosan kiszűri az út közepes méretű (néhány mm-től 2-3 cm-ig) felületi egyenetlenségeit. Támogatja a felfüggesztő rugók működését, amelyek a kis frekvenciákkal és nagy amplitúdókkal szemben hatásosak.

Vízszintes irányban az abroncs felveszi az egyedi akadályok (csatornafedelek, útpanel illesztések, keresztirányú kis árkok stb.) hosszanti irányú ütéseit.

Az úton lévő abroncs helyzetét öt jellemzô szöggel határozhatjuk meg

•Az elfordulás a kormánykerék elfordításának hatására
A kerék elfordulása a függőleges tengely körül, a kormánykerék elfordításának eredményeképpen.

•A dőlésszög :
A dőlésszög a keréknek a függőlegessel bezárt szöge. Ha a kerekek alja közelebb van egymáshoz, mint a teteje, akkor a dőlésszög pozitív. Ha a kerekek teteje között van kisebb távolság, akkor negatív. A kerekek dőlésszögét minden járművön a rá vonatkozó előírt értékre kell beállítani.

•A terpesztési szög
A terpesztési szög a csap tengelyének a függőlegessel bezárt szöge elölről nézve. Segíti a kormányzást azáltal, hogy semlegesíti a fékező reakciókat és az út egyenetlenségeit.

•Az utánfutási szög
A utánfutási szög a csap tengelyének a függőlegessel bezárt szöge oldalról nézve. Az utánfutási szög pozitív, ha a csapszeg hátrafelé dől (mint az ábrán). Mozgás közben az utánfutási szög segíti a kereket egyenesben tartani: ez az önbeálló képesség.

•Önbeálló képesség
Az utánfutási szög meghatározza, hogy hol metszi a felfekvési felületet a csap tengelyének a meghosszabbítása. A metszéspont és a felfekvési felület középpontja közötti távolság önbeállító forgatónyomatékot hoz létre, amely visszatéríti alapállásába a kormányt. Ez fontos tényező, ha a vezető elengedi a kormánykereket.

•Az összetartási szög
Az összetartási szögnek a két első kerék középsíkjai által (felülről nézve) bezárt szöget nevezzük. A kerekek össze is tarthatnak vagy szét is tarthatnak.
A karosszéria–talaj kapcsolat alkalmazás közbeni rendellenességeinek kiegyenlítéséhez gyakran szükség van arra, hogy a két első kerék ne legyen egymással párhuzamos, amikor a jármű szabadon („üresen”) fut.