A terepjárózásról szóló cikkhez olyan autót kellett találnunk, amelyik nem művi mácsóként, összkerékhajtást csak felárért adva magasodik a személyautók fölé, hanem tényleg elég masszív ahhoz, hogy ne meggörbült futóműelemekkel és leégett kuplunggal kullogjunk vissza a terepről. Az Opel Fronterát néha kifelejtik az igazi terepjárók közül. Akinek volt alkalma kemény terepen próbára tenni az autót, később garantáltan nem hagyja ki a Frontérát a felsorolásból. A Frontera az Isuzu Rodeo/Amigo modelltől örökölte a tönkretehetetlen japán technikát. A Fronterában megvan a hagyományos terepjárók alvázas felépítése, a kapcsolható összkerékhajtás, a terepváltó és hátul a merev tengely. Csak a Toyota Land Cruiserhez is feláras hátsó differenciálzár hiányzik.

Az alvázas építés azért fontos, mert az önhordó karosszéria, az alvázzal szemben, nem elég masszív az úttalan utakon jelentkező igénybevétel tartós elviseléséhez. Merev tengellyel sokkal jobb a tengelyek artikulációs képessége. Ez annyit jelent, hogy buckára felállva a hátul merev tengelyes Frontera kerekei még akkor is érintkeznek a talajjal, amikor a független felfüggesztésű kollégák már elveszítették a kapcsolatot az úttal. Az alváz kismértékű elcsavarodása szintén növeli az artikulációs képességet.

Kiépített úton fordul a kocka. Az alvázas építés növeli a súlyt és a fogyasztást, a merev tengely rontja a rugózási kényelmet és rossz úton a kanyarstabilitást is a független kerékfelfüggesztéshez viszonyítva.

Terepre érve aztán nem nehéz elakadni. Ha felfelé haladva akad el az autó, csak egyenesen tolassunk le meredek emelkedőről. A lejtőn megfordulva könnyen felborul az autó. A borulásveszély miatt fontos, hogy terepen is be legyen kötve az öv. Öv nélkül az utasok kieshetnek a boruló autóból, amely agyonnyomhatja őket. Ez főleg a vászontetővel kapható nyitott dzsipekre igaz. Többen haltak már meg emiatt egy bekötve ártalmatlan borulásban.

Csörlővel ott is átjuthat az ember, ahol egyébként biztosan beragadna. Elektromos vagy a motorról kardánnal hajtott csörlőket különböztetünk meg. A mechanikus csörlő erősebb az elektromosnál. Fő hátránya, hogy csak a motorral együtt működik, álló motorral használhatatlan. A gyengébb elektromos változat előnye, hogy csak akkumulátorról hajtva is képes kimenteni az autót. Ennek ellenére csak végszükség esetén használják akkuról az elektromos csörlőt, mert könnyen leszívja a telepeket. Egy terepjáróban emiatt sem túlzás a 120 amperórás akkumulátor, az óvatosabbak rögtön kettőt szerelnek be ebből.

Terepjárókba a benzinesnél jobb a dízelmotor. Ennek az az egyik oka, hogy a benzinessel szemben nincs szükség külön gyújtórendszerre, amely így nem is tud beázni. Ezáltal nő a gázlómélység. A szívócsövet a tetőig kivezetve és jó szigeteléssel olyan mély vízben is elmegy a dzsip, amely bőven a szélvédőt nyaldossa. Járulékos előny az alacsonyabb fogyasztás és a jobb motorfék. Előbbit főleg az értékeli, aki tankolt már átlagos használat mellett 100 kilométerre 17 litert egy benzines terepjáróba.

Nemcsak a magas fogyasztás miatt környezetszennyezők a terepjárók. A növényzetnek és a pataknak sem tesz jót, ha belehajtunk.

Durva terepen értelmetlen liter/100 kilométerben megadni a fogyasztást. Ilyenkor a motorcsónakokhoz hasonlóan liter/üzemórában kell számolni.

Ha havas emelkedőn kipörög a kerék, el kell lapátolni a havat a kereke elől. Mi csupán egyméteres hosszúságban lapátoltuk el a havat a nálunk járt Land Cruiser kerekei elől, amivel a ledifferált autó már el tudott indulni. Legyen nálunk murva vagy homok, mindkettő segíti az elindulást csúszós úton. Fontos kellék a lapát is. A hólánc nemcsak hóban, hanem sárban is nagyon sokat segíthet, így érdemes bekészíteni.

Az automatikusan bekapcsoló hűtőventillátort nem haszontalan kikapcsolhatóra átépíteni. Ezzel patakban elkerülhető, hogy a motorteret teleszórja a vízzel a lapátkoszorú, ami benzineseknél eláztathatja a gyújtórendszert.

A terepjárás alapja a motor megfelelő hűtése. A nagy hőterhelésnek kitett turbódízeleknél még jobban kell vigyázni a hűtőrendszer megfelelő működésére. Terepezés után alaposan ki kell öblíteni a sarat a hűtőradiátor rései közül. Versenyre épített dzsipekben a sérülékeny hűtőt gyakran át is építik az orrból a tetőre, a kocsi oldalára vagy farába. A hűtés annyira fontos, hogy még a bulizáshoz behűtött sört is inkább a hűtőre locsolják, mintsem hagyják megfőni a hengerfejet.

A cikk második része csütörtök reggel jelenik meg.