Na de kedvünket nem veszítve reggel kilenc órára mentünk a Felvonulási-térre. Kérdőn néztünk egymásra, hiszen barátom Quattroján kívül egy Audi sem állt a megbeszélt helyen. Gondolom a taxisok nem a találkozó miatt rostokoltak a tér szélén. Időpont? Rendben. Helyszín? Úgyszintén!…

Aztán mintha ismerős morajlást hallanánk, minden irányból robogtak az öthengeresek a macskakövön. A körülbelül egy órás gyülekező közben ment egymás kocsijának mustrálása, sokan a múltkori találkozó óta típust váltottak (persze csak az Audi modellpalettájáról válogattak).

A következő állomáshelyen, Budaörsön és még útközben is csatlakoztak páran a menethez. Irány Csákvár! Több kilométer hosszú konvoj döngetett az 1-es úton a kiszemelt reptér felé. Szerencsére az eső is alábbhagyott, s mire megérkeztünk a további programok színhelyére, el is állt. Odafönn úgy látszik megsajnálták a már rutinos “esőmenő” márkatársakat. Végül harminc autó sorakozott fel, ez igazi találkozóhoz méltó szám.

A volt M7-es autópályát megszégyenítő minőségű aszfaltcsík fogadott a reptéren. Rövid megbeszélés és köszöntő után le kellett takarítani a pályát a nagyobb kövektől, de sajnos egy 200-as még így is defektet kapott. 17″-os kerékre pedig ugyebár nem olcsó mulattság a gumi. A fékezést jelző bójákat felrakva, minden készen állt a gyorsulási verseny indításához. A kifutópálya szélessége elegendő volt egyszerre három-négy autó rajtolásához is. Természetesen a turbós verdák vitték a pálmát, főleg, ha a négykerékhajtás is a szériafelszereltség része.

A klubelnök zöld RS2-es Audija volt az abszolút favorit, belülről is volt szerencsém átélni a szűnni nem akaró gyorsulás érzését. Még három személlyel is lenyűgöző erőtartalékokkal rendelkezik. Mint később kiderült, ezt fokozni is lehet, hiszen kilátogatott a rendezvényre Keskeny László, akit a ralicross világából ismerhetünk, és fanatikus elkötelezettje a márkának. Ő is egy utcai RS2-sel érkezett, bevallása szerint négyszáztíz paripa “húzta” az ezüstszínű kombit. Nem hivalkodó ember lévén, nehezen lehetett rávenni egy párbajra az eddig veretlen zöld masina ellen. Sajnos nem sikerült megörökítenem ezt a nem mindennapi küzdelmet, mert pont “beugrott” a képbe egy felcsigázott rajongó. Kár érte! Szinte hihetetlen volt, ahogy elment a Keskeny-féle Audi. Nesze neked családi autó, nagy csomagtérrel, stb. A két autót látva egészen más értelmet nyer a kombi fogalma és funkciója. Megjelenésekor méltán szerepelt a magazinok fejlécén: Porsche killer.

No de hogy ne csak a csúcstechnikáról szóljak, volt egy huszonöt éves 100-asis, ami rendre megalázta újabb társait. A már törzsvendégnek számító Trabant tulajdonosa azonban kénytelen volt egyedül teljesíteni a kifutópálya teljes hosszát. Eddig mindig hiányoltam a Coupe Quattrok részvételét, most érkezett egy igen szép darab, méghozzá Győrből.

Mikor mindenki kiélte a közúton visszaszorított sebességvágyát, pár fénykép erejéig összeállt a csapat az Audik sora előtt. A találkozó egy szlalomversennyel folytatódott, ami inkább az ügyességre fektette a hangsúlyt, mintsem a gyorsaságra. A feladatot egy utánfutóval kellett teljesíteni.

Lassan elkezdtek hazaszállingózni a résztvevők, nagyon jól sikerült szombati programon vehettünk részt, várjuk a következő megmozdulást.