Mennyi a légellenállása? Ez a kérdés a nyolcvanas években erősen foglalkoztatta az autósvilágot. Egy-egy új típus bemutatásakor az autós lapok vezető helyen szerepeltették a modellek Cw értékét. A kérdésnek akkora teret szenteltek akkoriban, hogy a neves kölni autós lap, az Auto Zeitung Cw 0,30 Cw 0,33 ellen alcímmel közölte az Audi 100 és a ferdehátú Ford Scorpio összehasonlító tesztjét.

Az elmúlt hetekben több e-mailt is kaptunk, amelyben vagy saját autójuk légellenállását kérdezték meg tőlünk, vagy arra kerestek választ olvasóink, miért nagyobb egy erősebb motorral szerelt kocsi légellenállása. Három fogalmat érdemes megkülönböztetni egy autó légellenállásáról beszélve: alaktényező, homlokfelület, légellenállás.

A katalógusokban esetleg megadott Cw vagy Cd érték az autók áramlástani milyenségét, az alaktényezőt mutatja meg, ami nem azonos a légellenállással. Egy repülőnek például nagyon jó az alaktényezője, de adott esetben rossz a légellenállása, mivel homlokfelülete hatalmas. A homlokfelület az a része egy autónak, amelyet a kocsival szembe állva látunk, tehát az orr-rész, a szélvédő, a kerekek, a tükrök, az ablaktörlők tartoznak bele elsősorban. A légellenállást a kettő szorzata mutatja meg. Ebből az következik, hogy két azonos Cw értékű autó, például a Citroën CX és a Lada Samara légellenállása különbözik. A légellenállást az alaktényező és a homlokfelület (jele: A) szorzata mutatja meg.

A légellenállást az autó formáján kívül számos tényező befolyásolja. Ilyen a gumik mérete, a tükrök alakja. Rontja a légellenállást a fényszórómosó, a lehúzott ablak, a nyitott tolótető. Nem mellékes a hűtő mérete sem. Egy autótípuson belül az erősebb változatokat gyakran nagyobb hűtővel és szélesebb gumikkal szerelik. Ez az oka annak, hogy azonos típusok különböző motorizáltságú változatainak Cw-je között két százados eltérés is lehet az erősebb modell kárára. Fontos a keréktárcsák alakja. Figyelembe kell venni azt is, hogy más motorhoz esetleg eltérő kipufogót illesztenek. Amennyiben az új kipufogót a kisebb motorú változattól eltérően kell vezetni, az szintén okozhat nüánsznyi eltéréseket két azonos típusú autó között. Ezek nem jelentős különbségek, de századok döntenek arról, valamely autó alaktényezője jó-e vagy kiváló.

A levegő megfelelő áramoltatásával tisztán tartható a kilincs, az oldalsó vagy a hátsó ablak. Utóbbira többek között a 0,28-as Cw-jű Audi A2 mutat példát. Az A2-est hátsó ablaktörlő nélkül szerelik, mivel az ötödik ajtó üvegét egy légterelő tartja tisztán a légáramlatok irányításával. Már korábban gyártott Mercedesek, például a W126-os S-osztály, vagy a fekvőlámpásnak nevezett W123-as sorozat, hátsó lámpáit a menetszél tartotta tisztán. Ezt a célt szolgálta a lámpák jellegzetes rácsos felülete.

Különbözik a karosszéria formák Cw értéke is. Ebben a műfajban jellemzően a lépcsőshátúak viszik a prímet. A Toyota Avensis limuzin Cw-je 0,28, az egyterű Avensis Versóé 0,30, a kombié 0,31.

A világ legjobb alaktényezőjű sorozatgyártású autója címmel a Lexus LS 430 büszkélkedhetett. Cw-je 0,25 század, ami szenzációsan alacsony érték. Mindezt nem kis részben teljesen burkolt aljának köszönheti, ami megakadályozza az áramlástanilag káros légörvények képződését. Az Audi A2 három litert fogyasztó változatának megjelenésével még egy autó lépett a piacra, amelynek alaktényezője 0,25. Mivel a kis Audi homlokfelülete is csekély, ma ez a típus számíthat a világ legáramvonalasabb sorozatgyártású autójának.

Az ötvenes évek elején remeknek számított a 0,43-as Cw egy sorozatgyártású autótól. Ezt a Borgward Hansa 1800/2400 tudta. A mai szemmel nézve is áramvonalas autók elterjedése a nyolcvanas évek első-második harmadára tehető.

Az 1982-ben megjelent Audi 100 szinte forradalminak számított ezen a területen. Cw-jét 0,30-ra szorították le a tervezők, ami igen nagy jelentőségű volt.

Ezen az autón aztán modellezni lehetett a légellenállás leszorításával együtt járó hátrányokat is. Az utastér felmelegedése a modellelődnél jóval erősebb lett, az ajtókeretek erősen befelé dőltek, rontva a térkínálatot, ami azért nem volt olyan érzékeny veszteség a rendkívül tágas autóban. Az áramvonalasítással párhuzamosan a szélcsatornák lefújták az új típusok zöméről az esőcsatornát.

0,30-nál aztán lejjebb is mentek a tervezők, de 1987-88 után már nem volt igazán jelentős javulás a lépcsőshátúak között. A hűtőrács nélküli, 1988-ban debütált VW Passat limuzin Cw-je 0,28, az 1987-es az Év Autójának megválasztott Opel Omegáé ugyanennyi volt alapkivitelben. A Mercedes-Benz C-osztály vagy a jelenlegi Passat Cw-je lépcsős háttal, alapkivitelben 0,26 illetve 0,27.

A táblázatban szereplő Mercedesek adatai az amerikai kivitelekre vonatkoznak.

A légellenállásról 1