Okulva az előző találkozó atrocitásaiból, messze elkerültük a Lurdy Házat. Fél kilenckor az Orczy-téri McD. parkolójában volt a gyülekező. Nagy meglepetésemre csomó ismeretlen arcot és verdát fedeztem fel. Ez igen, az eső azért nem tántorított el mindenkit! Reggeli a gyorsétteremben, aztán libasorban irány Veszprém, ahol már többen vártak. A komoly múltra visszatekintő találkozó történetében (harmadik alkalom!) talán először volt ilyen felhozatal. Két RS2; négy V8; négy 200-as; néhány 100, 90 és 80-as, bár a Coupé Quattro-sok ismét nem képviseltették magukat. Talán majd legközelebb.

A találkozó délelőtti programjainak a Ring Autó adott otthont, és remek házigazdának bizonyult. Először egy “elnöki beszédet” hallgathattunk végig (jobbat, mint a ballagásokon), majd a házigazda is szót kért, és beszámolt az Audi közeljövőbeli terveiről, irányvonaláról. A teljes szalont a rendelkezésünkre bocsátották (kecskére káposztát szindróma), az új típusokba nem csak bele lehetett ülni, de ki is lehetett próbálni. A tesztvezetés favoritja természetesen a TT Roadster volt, míg az 1.4-es A2 PD-TDI-be és az 1.9-es A4 PD-TDI-be alig került 7-8 kilométer. Miért vagyunk ilyen előítéletesek a dízellel szemben? Arra is kíváncsi lennék, vajon a konvoj elvonulása után nem sejlett-e föl a vezetőség fejében az a szólás, hogy “egyszer volt Budán kutyavásár”?

A programhoz tartozott egy szépségverseny is, amit két kategóriában hirdettek meg, akárcsak a délben kezdődött szlalomversenyt. Az első kategóriát a márkatársak, a másodikat a márkán kívüliek számára hirdették meg. Vajon van élet az Audin túl? Azok, akik a válaszban nem voltak biztosak, most a két futam során választ kaphattak. Az abszolút időt persze itt is egy Trabi futotta, a hosszú vasak rendesen küszködtek a szűk pályán. Talán nem szlalomra találták ki őket? A legnagyobb ellenfélnek nem is az idő, vagy a másik autó, hanem a magas padka bizonyult, hiszen ki ne féltené az autóját?

Fél három körül búcsút vettünk Veszprémtől, és megcéloztuk a Balatonfüredi Uni Hotelt, persze nem szó szerint véve. Ott is ebédeltünk, de a termet éppen egy esküvőre díszítették, így többen inkább a fűtött bárt választottuk.

A délutáni filmvetítésre is szabadtéren, a sátor alatt került sor, ekkor már csak a “legelvetemültebbek” tartottak ki. Erősen átfázva, de fülig érő szájjal néztük végig a 80-as évek rali VB-futamain száguldó Audi S1-es versenyautókat. Fantasztikus látványban és hangélményben volt részünk. Amikor az öthengeres motor a piros tartományban énekel, vagy amikor lefúj a turbó, hát ralirajongók szívét melengető élmény, még évtizedek távlatából is.

Végül összepakoltunk, és teljes fűtéssel autóztunk hazáig.