Úgy tűnik, Tarlós István a fővárosi buszbeszerzés kapcsán elmozdult a racionális érvek világából és a pénteki kormányinfón megmosolyogtató kijelentéseket tett. Egyenesen azt állította, hogy magyar buszgyártás nincs Magyarországon. Szerinte itt csak külföldi alkatrészekből történő összeszerelés van. A főpolgármester azt a kérdést is feltette, hogy ha Magyarországon van 8-10 magyar cég, amelyik buszt gyárt, akkor miért nem indultak el a BKV tenderén?

Tegyük hozzá gyorsan, ennek a vitának érvekről kellett volna szólnia a közbeszédben, de konkrét hazugságokkal nem lehet vitatkozni. Magyarországon jelenleg két cég, a Kravtex és a MABI-Bus  képes kipróbált, saját fejlesztésű alacsonypadlós, vagy alacsony belépésű városi buszokat gyártani. A “nem létező” magyar autóbuszgyártásban érdekelt Kravtex az elmúlt másfél évtizedben több mint 1200 buszt adott el idehaza, a MABI-Bus által gyártott csuklós Modulo M168d és a szóló M108d elődeiből pedig legalább 200 darab készült összesen az elmúlt 6-8 évben.

A magyar autóbuszgyártás pontosan azért haldoklik, mert a közbeszerzéseket befolyásolják az ilyen, szakmaiságot teljesen nélkülöző politikai felhördülések, pártállástól függetlenül. Az elmúlt tíz évben két autóbuszgyártó, a NABI és az MJT is azért zárt be, mert új fejlesztésű, magyar piacra szánt buszaikkal nem tudtak a magyar piacon gyökeret ereszteni. A volánok a szükségesnél sokkal kevesebb, évente nagyjából 400 új buszt képesek vásárolni. A városi közlekedési társaságok pedig ugyanúgy függenek az önkormányzatok pénztárcájától. Teljesen felesleges egy magyar autóbusszal kapcsolatos közbeszerzési tendert azzal támadni, hogy ez a mennyiség nem fogja megmenteni a magyar buszgyártást. De, 110 vagy 150 darab autóbusz beszerzése igenis kulcskérdés most azok számára, akik ebben az iparágban dolgoznak.

Nem állja meg a helyét, ha valaki azt állítja, itthon csak összeszerelés folyik, mert motor kivételével jelentős hányadban magyar beszállítóktól származó termékek kerülnek a buszokba. Csak a MABI-Bus Modulo 168d metrópótlásra szánt járművénél 53 százalék a magyar beszállítói hányad. A másik magyar buszgyártó – mely azonban nem indult a budapesti tenderen – saját buszainál 80-85% százalékos magyar beszállítói hányadot képes felmutatni. Akkor miről beszélünk?

Nem utolsósorban a Modulo buszok vásárlásával a teljes projekt 70 százaléka áramolhatna vissza a gazdaságba úgy, hogy a hozzávetőlegesen 80 millió forintba kerülő buszból 26 millió forint jutna vissza a magyar államhoz adók és járulékok formájában: ez 150 busznál 3,9 milliárd forintot jelent. Emellett, ha a magyar buszgyártás évi 1000 darabra nőne, akkor csak 30 százalékos hazai beszállítói hányaddal számolva is legalább 1400 új munkahely jöhetne létre.