Bár a Karosa márkanév gyakorlatilag megszűnt, az egykori csehszlovák autóbuszgyártót mégis sikerült megmenteni az utókornak, hiszen napjainkban évente több ezer modern autóbusz gördül ki a Vysoké Mýto-i gyárudvar kapuján. A cég jelenleg az olasz Iveco Bus, egészen pontosan pedig a CNH Industrial kezében van.

A gyár története szinte Jaroslav Hašek, a Svejk írójának kamaszkoráig vezethető vissza. 1896-ban (a cseh író ekkor már 13 éves volt) a tulajdonos, Josef Sodomka megalapította az Első Kelet-Bohémiai Kocsigyártó Vállalatot, mely eleinte a lovaskocsik gyártásával foglalkozott. 1925-ben viszont a cég elkészítette első automobilját a Praga Mignon alvázára. Az autógyártás olyannyira bejött a vállalatnak, hogy a csehszlovák államelnöknek Edvard Beneš-nek is készítettek elnöki személyautót. 1948-ban, Csehszlovákia második megalakulását követően azonban váratlanul buszgyártással kezdtek el foglalkozni Vysoké Mýto-ban. Ebben az időben felsőbb utasításra a Karosa lehetett az egyetlen cég, amely autóbuszokat gyárthatott, így sem a Škoda, sem a Praga nem érvényesülhetett egy ideig a hazai piacon.

Bal oldalt a Skoda RTO 706-os modell, jobb oldalt pedig a már Karosa márkanéven futó SM 11-es látható a brnói technikai múzeum területén. Fotó: Wikipedia

Minden az uborkával kezdődött
Az ’50-es évek végén a csehszlovák gyártó megkezdte egyik legismertebb és legsikeresebb modelljének, az RTO 706-os gyártását, melyből elővárosi és városi változatok is készültek. A modellt a Škoda 706-os nyergesvontatójából fejlesztették ki és 1959-1986 között Lengyelországban is gyártották, immáron Jelcz márkanév alatt. A lengyelek a busz alakja és kinézete miatt egyszerűen csak uborkának becézték a típust. Egy felújított példányt nemrég saját szemmel Csehországban volt szerencsénk megtekinteni, az ezzel kapcsolatos írásunk itt található.

A Karosa C735-ös műszerfala: bizonyos értelemben gyönyörű, bizonyos értelemben pedig fujj!

Gusztus dolga
1964-ben jött a Š-széria, mely véleményem szerint a legjobban kinéző modellcsalád volt a Karosa-gyár történetében. Az Š-széria ismertetőjegyei közé tartozott a harmonika-ajtó, valamint a két oldalt végig futó tetőablaksor. Érdekesség, hogy a típuscsalád első modelljét, az ŠM 11-est később a Škoda is gyártotta trolibuszként, stílusosan T 11-es típusszámmal. Az Š-szériából közel 27 ezer darab készült, utódja 700-as sorozat volt, melyet 1981 és 1997 között gyártottak. A Karosa stílusosan C-betűvel jelölte az intercity kivitelű példányokat, míg a városi felhasználásra készült modelleket a B-, míg a távolsági buszokat LC-jelöléssel látták el.

A 700-as sorozat rendkívül elterjedt típusnak számított az egykori Csehszlovákiában

A 700-as szériának 21. századi megítélése nyilván drasztikusan ellentétes a széria ’80-as években történő fogadtatásával. A Karosa legsikeresebb modellcsaládja ugyanis le se tagadhatná a rendszerváltás előtti, posztszovjet tervezési stílust, mely túlzó mértékben a szögletes vonalakra helyezte a hangsúlyt. A Wartburg-lámpák, valamint a hatalmas, koporsó-formájú szélvédő viszont rendkívül karakteressé tette ezen a buszok megjelenését, igaz valamiért kerek lámpákkal elfogadhatóbb kinézete volt ezeknek a csehszlovák buszoknak. A 700-as szériából közel 37 200 darabot készült, utódja a 900-as sorozat lett, mely lényegében a legendás előd modernizált változata volt.

2013-ban a prágai Busexpo kiállításon debütált ez a felújított Karosa C735 típusú autóbusz


Nyugati nyitás
1994-ben korán megérintette a privatizáció szele a Karosát és a céget megvásárolta a Renault. Egy évvel később indult a 900-as sorozat összeszerelése, melyet a cég folyamatosan modernizált a kor igényeinek megfelelően. Az ezredforduló előtt megkezdődött a Renault Agora alacsonypadlós városi buszok csehországi összeszerelése. 1999-ben a gyár az Irisbus kezébe került, mely lényegében a Renault és az Iveco közös, buszos érdekeltségének számított. 2013-ban azonban megszűnt a holding és a márkanevet teljesen felváltotta az Iveco Bus.

Teljes identitás zavar, a Csehországban készülő Irisbus Citelisekre időnként még felkerült a Karosa-felirat is

Termelik a GDP-t
A Vysoké Mýto-ban működő gyár ma 225 ezer négyzetméteren terül el és közvetlenül háromezer embernek ad munkát. Ezzel az egyik legnagyobb közép-kelet európai autóbuszgyártónak számít. Az Iveco Bus jelenleg itt gyártja a városi forgalomra tervezett Urbanway-t, valamint az elővárosi és a városközi közlekedés igényeinek megfelelően kialakított Crossway-t. A gyár legfontosabb piacai közé tartozik Franciaország, Németország, Szlovákia, Olaszország és a Benelux-államok. Tavaly az egykori Karosa-üzem 3288 darab autóbuszt gyártott, az alapítás óta ugyanakkor összesen 120 ezer autóbusz gördült ki a gyárkapun.

Jelenleg ő is a csehországi Iveco Bus gyárban készül cseh kezek által, melyek napközben a szerszámot fogják, este pedig a sörös korsóba kapaszkodnak

A Karosa márkanévvel ellátott buszokból elenyésző mennyiségű került hazánkba, többségük csak a rendszerváltás után, mivel előtte az Ikarus kizárólagos jogot élvezett a buszok terén idehaza. Sőt, jelentős mennyiségű buszokat exportálhattunk Csehszlovákiába, dacára annak, hogy odaát volt egy jól működő buszgyár. Az Irisbus, vagy már Iveco Bus logóval gyártott buszokból főként a városközi változatokból találhatunk kisebb-nagyobb flottákat hazai volánok, vagy alvállalkozók autóbuszparkjában.