Keleti szomszédunk hungarikuma, vagyis “romanikuma” volt sokáig a Roman haszonjármű-gyártó, mely 2014 augusztusában vált fizetésképtelenné. A közel félévszázados múltra visszatekintő cég rendkívül széles termékkínálattal rendelkezett, hiszen többek között dömpereket, nyergesvonatókat, valamint helyközi  és városi kialakítású buszokat is gyártott.

A Roman története szerencsétlen véggel kezdődött: a brassói Steagul Roshu teherautó-gyár ugyanis nem hozta a tőle elvárt számokat, mivel az ott készülő járművek nem voltak túlságosan népszerűek. A cég ezért 1967-ben úgy döntött, hogy teljesen lecseréli a meglévő kínálatot, ezért licencmegállapodást kötött a német MAN-nel. 

A románok 15 évre kapták meg a gyártási jogokat egy közepes, valamint egy 36 tonnás teherbírással rendelkező típusra. Előbbi 135, utóbbi pedig 215 lóerős motorral készült. A teherautók megjelenésre hasonlóak voltak, mint a nálunk egy időben készülő úgynevezett “Kisrábák”. A speciális felépítményekkel ellátott haszonjárműveket, pedig a szintén román DAC gyártotta, mely később beleolvadt a Romanba. Így történhetett meg az, hogy a sokszor ugyanolyan műszaki tartalommal, ámde más felépítménnyel készülő teherautók más-más márkanév alatt futottak a román utakon. A Roman Diesel feliratot viselő teherautók ’70-es és ’80-as években kvázi a Rába versenytársainak is számítottak a keleti piacokon.

A Roman gyártmányú, MAN-licenc buszok sokáig a román utcakép részét képezték

A románok emellett az MAN akkortájt készülő intercity és turista buszait is licencelték, így Romániában legalább nyolcféle változatban készülhettek német fejlesztésű autóbuszok. Ceausescu 1989-es kivégzésének idején a gyártó úgy döntött, hogy a jövőben a franciákkal működik együtt, így a típuskínálat is drasztikusan megváltozott. A hajtás ennek megfelelően a Renault-tól érkezett, míg a fülkéket a román szakemberek tervezték át. 2002-ben pedig piacra dobták a Millenium típuscsaládot, mely már teljesen szakított a korábbi formavilággal.

Roman gyártmányú tartály-kocsi a közelmúltból

Az egészen a közelmúltig gyártott teherautók formaterve már meglehetősen egyedi és karakteres volt. Igaz, a fülkék felszereltsége és kényelme némileg elmaradt a nyugat-európai gyártmányokétól. A Roman rendszerváltás után sem mondott le a buszokról, ugyanis városi, valamint elővárosi kivitelű modelleket is gyártott. Ezek jellegzetessége volt az emelkedő padlószint, mely külsőre is sajátos megjelenést kölcsönzött a román járműveknek.