A Karosa buszok idehaza nem túlságosan ismertek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarországnak volt egykoron egy rendkívül sikeres gyára, az Ikarus. A rendszerváltás előtt a hazai volánok és városi közlekedési társaságok túlnyomó része a 200-as sorozat modelljeivel szállította az utasokat. Csehszlovákiában ugyanakkor az egykori Vysoké Mýto-i üzemegység gyártmányai örvendtek nagy népszerűségnek. A Karosa márkanév ma már nem létezik, ugyanis az egykori Irisbus (ma Iveco Bus) felvásárolta a gyárat.

Talán ennek is köszönhető, hogy az egykori csehszlovák gyártmányokat manapság hatalmas kultusz övezi Csehországban, melynek eredményeképpen sorra születnek újjá a valamikor szebb napokat látott youngtimerek. A sárga-fehér fényezésű autóbuszt teljes egészében korhű állapotában újították fel. A jármű így kívül-belül ugyanazt a technikai színvonalat és ízlést képviseli, ami a bársonyos forradalom előtti években jellemző volt Csehszlovákiában.

Karosa C 735

A típust 1977 és 1991 között gyártották Csehszlovákiában a korábbi SD 11-es kirándulóbusz utódjaként. A C 735-ös modelleket Liaz 635/636/637-es motorokkal szerelték, melyek 148-189 kW (200-257 lóerő közötti) teljesítményre voltak képesek. A szintén csehszlovák gyártmányú erőforrásokhoz Praga gyártmányú, 5+1-es mechanikus váltó csatlakozott. A 44 ülőhelyes modellt általában két ajtóval szerelték, azonban csak az első volt kétszárnyú. A hátsó ajtónál lévő üléspár felhajtható volt.

A jármű felújításának 2011-ben vágtak neki és a végleges állapot eléréséhez nem kis összefogásra volt szükség. A karosszéria javítását a České Budějovice-i városi közlekedési vállalat végezte. A motor felújításához szükséges alkatrészeket egy magáncég biztosította, a költségekhez pedig egy prágai buszrajongó is hozzájárult. Emellett a zökkenőmentes munkát számtalan közlekedésrajongó is segítette, akik a szabadidejüket feláldozva járultak hozzá a busz újjászületéséhez. A jármű 2013 novemberére készült el teljesen és első ízben a prágai Czechbus kiállításon volt látható.

Akkor láttam először ezt az autóbuszt és máig maradandó élmény maradt számomra az érzés, amit akkor éreztem, amikor megtettem az első bátortalan lépéseket az első ajtónál lévő lépcsőkön. A kirándulóbusznak is használt jármű utastere annyira makulátlan és részletekig menően korhű volt, hogy azt a hatást keltette, nemrég gördült le a gyártószalagról. A nemrég persze idézőjeleket követel, hiszen a busz eredetileg 1986-ban készült.

A jármű utastere egyébként alig különbözik az Ikarus 256-osétól, sőt, azt is lehetne mondani, hogy szinte megegyezik vele, de maradjunk annyiban, hogy a csehszlovák gyártó előtt volt anno egy jó példa. És nemcsak a rossz példa ragadós, hanem a jó is, ezért a Karosa C 735-ös kicsit azt az érzést kelti, hogy Csehszlovákia volt a legvidámabb barakk a szocialista blokkban. A Karosa pedig az államszövetség egyik kultikus márkájává vált, hiszen büszkén hirdeti, mire volt képes egykoron a csehszlovák ipar.