A moszkvai Lihacsov (Zil) autógyár 130-as típusú teherautója mellett még elmenni is veszélyes, a kődarab úgy robban be a szélvédőn, mint egy meteorit. Ez nem kavicsfelverődés, hanem útbontás.


A hatvanas évek elejétől 1994-ig a ZiL-nél 3 380 000 darab 130-as teherautót gyártottak, és az első olyan szovjet tehergépkocsi volt, amely az addig kizárólagosan katonai olajzöld színűre festett elődeitől eltérően világoskék-fehér fényezéssel is készült. Ezt a jellegzetes színösszeállítást a ZiL a polgári célú gépjárműveinél a későbbiekben is megtartotta.
A járműveket V8-as, 6,0 literes, 150 lóerős benzinmotorral szerelték fel, melynek végsebessége 90 km/óra. Az 1980-as évek elején fejlesztették ki gázüzemű változatát, a ZiL 138-ast. A jármű propán-bután gázzal üzemelt, de tartalék hajtási módként benzinüzemre is alkalmas volt.