1976-ban az Egyesült Államok hadserege részletes követelményrendszert hirdetett meg új harckocsiszállító nyergesvontatók beszerzésére. A megvásárolandó járműveknek olcsónak és gazdaságosnak kellett lenniük, emellett lehetőség szerint már bevált polgári konstrukcióra kellett őket megtervezni. A tenderen a katonai járműveket is gyártó Oshkosh volt a befutó, így az amerikai cég teljesíthette a 747 darabra szóló felhívást. Az új harckocsiszállító modellt, az M911-est az Oshkosh F2365-ös típus alapjaira építették meg.

A civil felhasználásra tervezett jármű nem sokkal volt szebb a későbbi katonai változatánál, de tény, hogy a katonai járműveknek nem elsősorban esztétikai követelményeknek kell megfelelniük a nemzeti hadseregekben. A 9,3 méter hosszú, 2,4 méter széles és 3,4 méter magas nyergesvontató gyártása 1977-ben kezdődött. A M911-esek egyik legszokatlanabb jellemzője volt, hogy a hátsó három tengelyből csak az első volt légrugós felfüggesztésű, így az ezen található gumiabroncsok lényegében hajtás nélküli pótkerekek voltak. Szükség esetén támasztógörgőként segítették a nyergesvontató mozgását, valamint csökkentették a másik két tengely terhelését.

A 8×6-os kerékképlettel gyártott harckocsiszállítót Detroit Diesel motorral szerelték, mely 450 lóerős teljesítmény leadására volt képes. A nyolchengeres erőforráshoz egy 5+1 fokozatú automataváltó kapcsolódott. Az M911-es gázlóképessége 0,71 méter, végsebessége pedig 72 kilométer/óra volt. A tekintélyt parancsoló járművet jókora, mintegy 757 literes üzemanyag-tartállyal szerelték annak érdekében, hogy véletlenül se akadjon el.

Az Oshkosh F2365-ös nyergesvontató, melynek alapjaira építették a katonai változatot

A méretes M911-es saját tömege 18 tonna, a nyeregszerkezet maximális terhelhetősége pedig 21 tonna volt. Hatalmas teherbírása mellett rendkívül jól bírta a szélsőséges időjárási körülményeket, hiszen -50 valamint +50 Celsius fok között sem hagyta cserben sofőrjét. Az Oshkosh harckocsiszállító fordulóköre a gyári adatok szerint nem volt nagyobb 29,5 méternél. A harckocsikat a vonatott nyerges pótkocsira általában két csörlő segítségével rakták fel.

Bár az Oshkosh M911-esek jó szolgálatot tettek az amerikai hadseregben a korábbi szerződésben szereplő további 445 darabos opciós mennyiséget nem hívták le. Sőt, a modellből külföldre is csak Thaiföldre került, szám szerint 12 darab.