Aki figyelemmel kísérte az elmúlt napok világpolitikai történéseit, az bizony ismerős teherautókra figyelhetett fel a híradásokban. Az orosz hadsereg krími bevonulása többek között olyan típusú járművekkel történt, melyekből valaha idehaza is több száz közlekedett. Vlagyimir Putyin katonáinak akciója érthető módon félelmet váltott ki a helyi lakosokból és a világ közvéleményéből, holott a főként sötétzöldre festett Kamaz 5320-as, háromtengelyes csapatszállító teherautókból álló konvojok könnyedén összetéveszthetők voltak egy nosztalgia felvonulással. Mondjuk olyannal, amelyet épp Polgáron tartanak idehaza minden évben.

Igaz a hadműveletben részvevő Kamazok már valamivel újabb példányoknak számítanak, mégis az 5230-as gyártása réges-rég, 1976-ban kezdődött. A szovjet döntéshozók akkori tervei szerint ezeknek az igáslovaknak a maguk kategóriájában fokozatosan fel kellett váltaniuk más, hasonló teherbírású típusok többségét. A Kamaz sorozat járműveit a Kámai Gépjárműgyár nevű vállalat gyártotta a Naberezsnije-Cselmiben (amit korábban Brezsnyevnek is hívtak). A fő katonai változat az 1982-ben bevezetett Kamaz-4310-es 6×6 kerékképletű, terepen legfeljebb 6000 kilogramm szállítására és 7000 kilogramm vontatására képes, központi kerékabroncs-szabályozóval ellátott tehergépkocsi volt.

Hátul is egy Kamaz ponyvája magasodik

A Kamaz-5320-as alaptípusa a 8 tonnás teherszállító acélból épített, lehajtható oldal és hátfalakkal ellátott rakfelülettel, valamint hagyományos tartóívekre szerelt ponyvával. A legtöbb változatot Yamz-741-jelzésű 260 lóerős dízel erőforrásokkal, valamint Yamz 4701-es 180 lóerős motorokkal gyártották. Igaz a katonaiakat nem, de egyes polgári változatokat fekvőhelyes vezetőfülkével láttak el, tengelytávolságuk pedig fél méterrel nagyobb volt, mint a katonai járműveké.

A képeken azonban látható, hogy nemcsak Kamaz tehergépjárművekből áll az orosz alakulat, az első fotón a háttérben bizony egy UAZ-452 bújik meg, amit 1966-tól gyártott az Uljanovszki Autógyár. 

UAZ-452 - 4+1 fokozatú, tolókerekes sebességváltó, a III. és a IV. fokozat szinkronizált, egytárcsás, száraz tengelykapcsoló, kétfokozatú, mechanikus osztómű, Kapcsolható összkerékhajtás.

A Magyar Honvédségnél is rendszeresítve volt, főleg híradó, tűzszerész, utász és orvosi alakulatoknál. Azóta is gyakran használják a civil életben, például az önkéntes tűzoltók, vadászok és mezőgazdasági munkások. Motorja a Volga-Menti Motorgyár által gyártott ZMZ?451 E típusú soros négyhengeres, felülszelepelt, benzinmotor. Lökettérfogata 2445 ködcenti mely 70 lóerő leadására képes, mindezt 4000-es percenkénti fordulatnál. De ne csak olvasgassatok, nézzétek is meg munka közben: 
Végül pedig nézzétek meg, ahogy a ZIL 131-es (második kép) hatkerekű monstrum átkel a folyón csurig megpakolva fával. Ez a kemény nem a vídia. 
A ZIL 131-es modellel a ZIL 157-est váltották fel. A tervezők célja az volt, hogy egy általános teherautót építsenek. Különböző változatokban valósították meg, így például billenőplató, targonca, vagy a 9P138-as rakéta platformjaként is szolgált. Ezek a járművek polgári és katonai feladatokat is elláttak, 1966-tól 1990-ig közel 1 millió darabot gyártottak le a különböző felépítményekből.

Ha a világ jelenlegi legkülönlegesebb autóit szeretné látni, kattintson az alábbi fotóra!

Ezekkel vonultak az oroszok Ukrajnába 1