Több változtatást is végzett a Volvo Trucks az új FH vezetőfülkéjének légminőségének javítása érdekében. A tervezők kevesebb kémiai vegyületet tartalmazó textíliákra és más alkatrészekre cserélték a korábban használt anyagokat. A svédek bíznak abban, hogy ennek eredményeképp a fülkebeli levegő lényegesen tisztább lehet a külső környezeténél.

Az utastér szövetanyagaiban a káros anyagok levegőbe jutása általános problémát jelent az autóipar számára. Sok esetben erős felmelegedés vagy intenzív napsugárzás hatására még intenzívebbé válnak a kellemetlen szagok. Ezért első lépésként minden gyulladás-gátló anyagot eltávolítottak az új FH-sorozat fülkéinek szövetanyagaiból.

A tűzvédelmi előírásokat pedig az egyes textíliák vastagabb és sűrűbb szövésével teljesítették. A gyártó tájékoztatása szerint a vezetőfülkében alkalmazott anyagok megfelelnek a globális ‘Oeko-tex standard 100’-szabvány előírásainak, vagyis semmilyen vegyületből nem tartalmaznak veszélyes mennyiséget.

‘A fülkében alkalmazott anyagok károsanyag-kibocsátásának minimálisra mérséklése állt a fókuszban, emellett a légkondicionáló berendezés segítségével igyekeztünk elejét venni a külső részecskék bejutásának is. E módszerekkel jelentősen sikerült csökkenteni a fülkében a kellemetlen szagokat, valamint a részecskék és olyan szerves vegyületek jelenlétét, mint például a formaldehid‘ – emelte ki Lars Martensson, a Volvo Trucks környezetvédelmi igazgatója.

Az üléseken, a kormánykeréken és a különböző belső díszítőelemeken alkalmazott műanyagok és bőrfajták mérgező vegyi anyagait kevésbé ártalmasakkal váltották ki, emellett a bőrök cserzését krómmentes eljárással végezték.

A tervezők kevesebb kémiai vegyületet tartalmazó textíliákra cserélték a korábban használt anyagokat.

A környezetből a fülkébe hatoló részecskék számának mérséklése érdekében, az utastérbe beszívott levegő két aktívszűrő kombinációján halad keresztül, amelyeket e kisméretű szennyezők mennyiségének  csökkentése jegyében alakítottak ki. Az eredmények ellenőrzésére a Volvo FH teljes fülkéjét magas hőmérsékleten (40 és 65 Celsius fok) végzett laboratóriumi teszteknek vetették alá.