A benzin kontra gázolaj vitában számtalan érvet hozhatunk fel bármelyik oldal mellett, télen viszont nehezebb jó szívvel a dízelmotor mellett kardoskodni: ezeket ugyanis jobban megviseli a hideg, mint Otto-üzemű társaikat.

Az elsődleges ok magában az üzemanyagban keresendő. A gázolajban nulla fok alatt fokozatosan parafinok szabadulnak fel. Ezek kis mennyiségben csak némileg zavarossá teszik a máskor tiszta üzemanyagot. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet, annál nagyobbak ezek a kristályok, míg végül akkorára nőnek, hogy fennakadnak az üzemanyagszűrőn, eltömítve azt.

 

A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk: az üzemanyag-forgalmazók a téli időszakban kifejezetten a nagy hidegekre kifejlesztett, már a finomítóban adalékolt gázolajjal töltik fel kútjaikat. Az átállás Magyarországon november derekára történik meg, és egészen február végéig (cégtől függően akár tovább) olyan üzemanyagot kapunk a töltőállomásokon, amelynek adalékanyagai mínusz húsz fokig hatékonyan akadályozzák meg a parafinkristályok problémás méretűre történő növekedését.
A módosított összetételű üzemanyagnak el is kell azonban jutnia az autóba: az a dízelüzemű autó, amelyet utoljára augusztusban tankoltunk meg, januárban szinte biztos, hogy nem fog beindulni.
A mínusz húsznál keményebb hidegek esetén az ‘extra téli’ üzemanyag hozhat megoldást – ezeknek, akárcsak a normál gázolajtípusoknak, minden paraméterét magyar és nemzetközi szabványok szabályozzák, így elvileg bárhová állunk be tankolni (a “sufnikutak” kivételével), megfelelő minőségű üzemanyagot kell kapnunk.
Ennél is alacsonyabb hőmérsékletek esetére léteznek üzemanyag-fűtő rendszerek, ezek beszerelése azonban a Kárpát-medencében közlekedő személygépkocsik esetében nem igazán indokolt (Magyarországon 1940. február 16-án, Miskolc-Görömbölytapolcán mérték eddig a legalacsonyabb, mínusz 35 fokos hőmérsékletet.)
A piacon találhatunk extrém hidegekre javallott csoda-adalékokat, ezek utólagos alkalmazása azonban nem javasolt. A nem megfelelő elkeveredés miatt előfordulhat, hogy a parafinkristályok az adalékanyaggal összecsomósodva lerakódást hoznak létre az üzemanyagtartály alján: ha ez bekerül az üzemanyag-ellátó rendszerbe, az nehezen orvosolható problémákhoz vezethet.

 

A hagyományos kamionos módszer szerint a régebbi motorok esetében lehetett 2-3 százaléknyi petróleumot önteni a tankba, a modern dízeleknél azonban ez tönkreteszi a kipufogógáz-tisztító rendszert. Még szigorúbb tiltás vonatkozik a benzin hozzáadására: a modern motoroknál ugyanis már nem a motorolaj, hanem maga a gázolaj végzi a befecskendezőrendszer kenését, amit a benzin hatékonyan gátol, így tönkretéve az adagolót. A benzinnel egyébként a régebbi motorokban is csínján kell bánni, nagy mennyiségben kopogásos égést, rosszabb esetben motorkárosodást okozhat.
Az üzemanyagszűrő megfelelő üzemanyag esetén is képes galibát okozni. A tankban év közben kicsapódó nedvesség ugyanis megülhet benne, így télen a párás filter önmagában is befagyhat. Cseréljük le rutinszerűen a hideg előtt, és egy gonddal kevesebbel kell számolnunk.
Ha az üzemanyag el is jut rendeltetési helyére, még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy beindul a dízelmotor. Az elöregedett izzítógyertyák, a rossz állapotú akkumulátor egyformán okozhatnak indítási nehézséget. Előbbieket ellenőrizni és szükség esetén cserélni javallott a komoly hidegek beállta előtt, az az akku pedig, amely már nyáron sem röffentette be a motort elsőre, egy csúf téli reggelen bizonyosan cserben hagy majd.
A rövid, városi etapok egyébként télen különösen megviselik az akkumulátort, hiszen az utastéri fűtőelemek működtetése miatt a generátor nem tud annyi áramot termelni, ami a felmelegedés idején pótolná az akkuból felvett áramot: ezt orvosolandó, ha tehetjük, munkából hazafelé menet kerüljünk egy nagyobbat, vagy otthon hetente, kéthetente tegyük töltőre az akkut. Az akkumulátorok téli karbantartásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

 

Nem dízelspecifikus jelenség, hogy télen megdermed, besűrűsödik a motorolaj, váltóolaj. Mivel azonban a kompressziógyújtású motoroknak jobb a hőtani hatásfoka, azaz kevesebb hulladékhőt termelnek (magyarul lassabban melegednek be, mint benzines társaik), itt hosszabban kell számolnunk azzal, hogy elégtelen lesz a mozgó alkatrészek kenése a hajtásláncban.
Amikor a motor eléri üzemi hőmérsékletér, a kenőanyagnak kell még egy kis idő ugyanehhez: továbbra is vezessünk kíméletesen, és meghálálja a motor.