Magyarországon sokáig a dízelautók voltak a használtautó-vásárlók kedvencei. Ám egy ideje nő a szívó benzinesek ázsiója. Kinek, melyik megoldás éri meg jobban?

Nemrég egy cimborám átküldte egy használt Ford Focus hirdetését, hogy mit szólok hozzá. 2008-as, szervizkönyves, kis futásteljesítmény, 1 790 000 forintra kiírva. Ritka példány, mert 1,6-os benzines, de nagyon gazdagon felszerelt autó. Ígéretes volt a kocsi, el is ment megnézni, de addigra 1 860 000 forint alatt nem adta volna oda a kereskedő. Pár nap alatt megdrágult a Focus, mert annyi telefon jött rá, hogy az eladó rátett az árra. Így is hamar elment. Mit tudott? Szervizkönyv, kevés kilométer, sok extra és nem dízel, hanem szívó benzines. Aztán eladtuk 323-as Mazdánkat, amely közel nem volt olyan rozsdamentes és gyönyörű állapotú, mint Hamar Balázs kollégám Suzuki Lianája, de a második érdeklődő elvitte, és még akkor is csöngött miatta a telefon, amikor már fent sem volt a hirdetés. Az új tulajdonos, aki alól a gazdasági totálkár kirántotta a FIAT Stilót, szívó benzines autót keresett, hogy ne legyen gondja vele.
70 000 forintot ugrott felfelé egy Focus 1,6 ára, mert annyian meg akarták venni a szívó benzinest kevés kilométerrel, szervizkönyvvel és sok extrával

70 000 forintot ugrott felfelé egy Focus 1,6 ára, mert annyian meg akarták venni a szívó benzinest kevés kilométerrel, szervizkönyvvel és sok extrával

Drága hibalehetőségek

Majd megjött a Használtautó.hu elemzése a dízelek iránti kereslet mérséklődéséről. Azok az érdeklődők, akik üzemanyagra is szűrnek, 2012-ben 66:31 arányban kerestek dízel-, illetve benzines autókat a használt autós portálon, ami ma már 51:47. (A többi pl. a gázüzemű, hibrid, elektromos autókra vonatkozó keresés lehet.) Egyre több emberhez jutnak el az elmúlt 15-20 évben gyártott, modernnek tekinthető dízelautók javítási költségei. A kiadások nagy része nem tekinthető hibának, csak a természetes elhasználódásból fakad. Például az anyagárban 200-400 000 forintos kettős tömegű lendkerék vagy a részecskeszűrő 180-250 ezer forintos cseréje, injektorok pótlása feltanítással úgy 120 000 forintért hengerenként, rossz esetben egy nagynyomású szivattyú beszerzése, nem közös nyomócsöves autóknál Pumpe-Düse elemek javítása.

Beépítésre váró kettős tömegű lendkerék egy fővárosi márkaszervizben. Nem lesz olcsó a kuplungozás

Beépítésre váró kettős tömegű lendkerék egy fővárosi márkaszervizben. Nem lesz olcsó a kuplungozás

Most, amikor az új autókban a kis hengerűrtartalmú turbómotorok kiszorítják az öblösebb és a szabványos mérésben többet fogyasztó szívó benzineseket, a használtautó-piacon reneszánszukat kezdik élni az atmoszférikus motorok. „Egyre több ügyfelünk hall családon, ismeretségi körön belülről dízelautók részecskeszűrőjének, kettős tömegű lendkerékének drága cseréjéről és kis hengerűrtartalmú benzines turbómotorok hibáiról. Sokan kérnek tanácsot az egyes motorkonstrukciók várható megbízhatóságáról, és valóban érezhető az igény a szívó benzines motorokra” – erősíti meg Poós Tamás. „Ám a dízeleket az aggodalom ellenére ugyanúgy megveszik, mint korábban” – tapasztalja a Duna Autó használtautó-értékesítési vezetője.

Bejött a Mazdának a szívó benzines

Bizonyos márkáknál az új autók piacán is erős az átrendeződés a benzinesek javára. Részben a Volkswagen-konszern dízelbotránya hathat, részben a kedvezőtlen tapasztalat az Euro 6-os dízelmotorokkal. Az egyre gyakoribb koromkiégetési fázisokban a pillanatnyi fogyasztás felmegy 13-14 liter/100 kilométerre a szokásos 7-8-ról, és városi forgalomban az új dízelek sűrűn regenerálnak. Nemrég az MX-5 RF világpremierjére utazva mesélt a benzinesek előretöréséről Együd Tibor: „A Mazda6-értékesítéseken belül szinte azonos a dízel- és a benzines motorok aránya. Idén a CX-5-vásárlók 61 százaléka vett benzinest, míg pár éve még 70 százalék volt a dízelek részesedése” – mondja a Mazda Motor Hungary ügyvezető igazgatója. A Mazda szívó benzinesből dobott piacra új motorgenerációt a Skyactive technika részeként. Egyrészt meggyőződésből, másrészt talán azért, mert a világméretekben kis márkának Európa nem elég nagy piac ahhoz, hogy az itteni emissziós szabványhoz konstruáljanak motorcsaládot.

Olvasóink visszajelzései és a személyes megkeresések alapján mi is azt érzékeljük, hogy változik a közízlés. Mind többeknek sejlik fel, a használtautó-vásárlás nem olyan egyszerű, hogy a dízelt kell venni, mert kevesebbet fogyaszt és használtan nem, vagy alig kerül többe a turbómentes benzineseknél. A résolaj, a kettős tömegű lendkerék vagy a DPF sokaknak nem mond semmit, de hallottak valamiről, amit a Józsinak százezrekért cseréltek a dízelben, és az ő autójukban ne legyen olyan.

Nincs már dízelfelár

Kollégáimmal sokféle használt autó árát böngésszük, és a kínálati árakból látható, hogy ötéves kor felett átlagautókban a dízeleknek nincs felára a benzinmotoros modellekhez képest. Az újként még jelentős árkülönbség hamar elkopik.

Bizonyos kategóriákban a dízelmotor egyeduralkodó

Bizonyos kategóriákban a dízelmotor egyeduralkodó

Milyen használt autót vennél?

  • Szívó benzinest53%
  • Modern dízelt19%
  • Öreg, kamrás szívódízelt9%
  • Hibridet, elektromost9%
  • Turbós benzinest8%
  • Gázüzeműt3%

Milyen használt autót vennél?


Egyrészt a használtautó-vásárlók beárazzák a magasabb szervizkiadásokat a sokkal egyszerűbb konstrukciójú szívó benzinesekhez képest, másrészt örvendetesen tisztulni kezdett a piac. Egyre többen fogadták el, hogy 120 000 kilométernél nem az utolsó kört csengetik az autóknak, mind több 250-400 ezer kilométerrel meghirdetett használt autóba botlunk. A szervizkönyv megléte lehet annyira vonzó a vevőknek, hogy ma kevésbé tűnik automatikusnak a dokumentum kihajítása és az óra visszapörgetése, mint pár éve. A valóságos felé araszoló futásteljesítmény nem javít a dízelek ázsióján, amelyeket azért vesz meg valaki újonnan, hogy kiautózza a felárát, tehát az első pár évben rengeteget mehet vele. Vannak dízelhívő országok, például Belgium, Franciaország vagy Ausztria, ahol a HDi, dCi, TDI stb. az alapértelmezett motor. De a használtautó-behozatal első számú célországában, Németországban a magánvásárlók alaposan meggondolják, áldozzanak-e dízelre, amelynek a kötelező karbantartása is költségesebb a benzines modellekénél. Például a gázolajszűrő ára vagy a részecskeszűrő adaléka miatt.

Kinek jobb a dízel?

Mi azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy mindig mérlegeljék ésszel, mire használják az autót és mekkora terhet jelent nekik akár többször is 300-500 ezer forintot ellocsolni a kocsi javítására. Akit például egy G Astra 2.0 DI vagy A Zafira DTI 200 000 forintos adagolócseréje földhöz vág, az szerintünk vegyen belőlük szívó benzinest. Inkább költsön folyamatosan valamivel többet a benzinkúton, mintsem használhatatlanná váljék az autó, mert nincs pénze egyben nagy összeget költeni a megjavítására.

Sokan hallanak aggasztó történeteket dízelek drága javításáról, ezért oinkább egyszerűbb konstrukciójú motort keresnek

Sokan hallanak aggasztó történeteket dízelek drága javításáról, ezért inkább egyszerűbb konstrukciójú motort keresnek

Aki azonban kellően sokat autózik, hogy egy húzósabb alkatrészcsere költsége visszajöjjön az üzemanyagon, ne mondjon le az újkori dízelről. Az sem, aki élvezni akarja a turbódízelek erejét, a hosszabb áttételek miatt kevésbé pörgő motort, az öt helyett sokszor hatfokozatú váltót, a nagy nyomatékkal az előzések biztonságát. Bár a drága javítások kockázata adott, de az azért valószínűtlen, hogy valakinek részecskeszűrőt, injektort, turbót, nagynyomású szivattyút és lendkereket is cseréltetnie kelljen a használtan megvett dízelautón. Aki azonban sok rövid utat tesz meg vagy csak nyugalomra vágyik, maradjon a szívó benzinesnél. Még akkor is, ha megvenni drágább a dízelnél.