A TULAJDONOS VÉLEMÉNYE

Nagy András, Fiat Tipo 1.4 i.e., 1995, 98 549 km

Egy évesen vettem az autót, 1996-ban. Azóta nagyon bevált, sokkal kevesebb gondom volt vele, mint amit az olasz autókról általában hisznek, igaz, én rendszeresen szervizeltetem. A gyorsulással és a nyomatékkal elégedett vagyok, a fogyasztással nem egészen. Városban a nehéz karosszéria miatt 10 litert fogyaszt, amit soknak tartok. Autópályán hét literrel eljárok.


1988-ban debütált a Fiat Tipo, majd elnyerte az Év Autója címet az 1989-es évre. 1993-ban modellfrissítést hajtott végre a gyár és bemutatta a két oldalajtós változatot. 1995-ben a meredekhátú Bravo és a ferdehátú Brava megjelenésével a Tipo kifutott.

A korábban bemutatott szívódízelnél jóval csendesebben utazhatunk a benzinessel. A motorzaj csillapítása megfelelő, a jó légellenállás miatt a szélzaj sem magas. A Tipo karosszériája bámulatosan praktikus. Az ajtók közel 90 fokig nyílnak, az utastér tágassága lehengerlő.

A kidolgozási minőség kifogásolható, általános a zörgés és nyöszörgés. Az útfekvés mai szemmel is jó, a rugózás kényelmes. Ritkán látni tolatáskor is működő kilométerórát, de az analóg műszerfalas Tipók órája ilyen. Hátramenetben 0 alá süllyed a mutató, nagyjából olyan mélyre, amilyen gyorsan megyünk.

Ötféle benzinmotorral készült az autó, amelyek közül többet is különböző teljesítmény fokozatokban gyártottak. Az 1,1 literes Tipók ritkák, általában Olaszországból behozott autókban látni viszont a Fiat Uno 56 lóerős motorját. Rossz választás, a nehéz autóhoz túl gyenge és fogyasztása sem az igazi.

1,4 literes motor hajtja a benzines Tipók jelentős részét. A teljesítmény változattól függően 70 lóerő körüli. Az ezernégyes egy jól eltalált motor, ereje megfelelő, 6,5 és 10,5 liter közötti fogyasztása elfogadható. Az ezernégyes motor licencét a Zastava is megvette a Yugo Floridához.

Többféle specifikációval szerepelt a kínálatban az ezerhatos benzines is. Teljesítménye az eredeti 90-ről egy átdolgozást követően 78 lóerőre csökkent. Fogyasztása hozzávetőleg 0,5-1 literrel magasabb az 1,4 literesnél.

Sportosabb Tipót keresők a 105 lóerős egy-nyolcasra, vagy a 113 illetve 138-146 lóerős kétliteresre koncentrálhatnak. Utóbbi hengerenként négyszelepes. Mindhárom sokat fogyaszt.

Hibákról szólva elsőnek az elektromos rendszert kell megemlíteni. Az üzemanyagpumpától a gyújtórendszeren át a generátorig az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő meghibásodások. Ugyanez a helyzet a különböző elektromos extrákkal (motoros ablak, központi zár) és a digitális műszerfallal.

Gyakori az olajszivárgás a motoron és a váltón. A fékbetétek és a féktárcsák kopása viszonylag gyors. A gödrök és kátyúk meggyötrik a futóművet, nem ritkaság a cserére szoruló lengőkar. Nagyon jó a rozsdavédelem, ezen a téren a Tipo könnyen felveszi a versenyt a kategória legjobbjaival.

Erős értékvesztésük következtében a Tipók kedvező áron megszerezhetők. Az évek a fotózáshoz elkért, sérülésmentes és rendszeresen szervizelt autó árát is 850 000 forintra faragták. Az 1990-1992-es autók ára 450 és 600 ezer forint közötti. A hasznaltautok.vezess.hu oldalon 16 eladó benzines Tipót találtunk a cikk feltöltésekor. A cikkben bemutatott autó eladó. Részletek ezen a linken.