Nagyon lapos az egész autó, az eleje is. Korábban meggyanúsítottam a GT-t, hogy nem is fér bele csak villanymotor. Nem lett igazam, igaz, a formatervező meg is mondta, hogy benzinmotor lesz benne

Kedden nyílik meg hivatalosan a Genfi Autószalon, de már hétfőn minden az autókról szólt a svájci városban. Nemcsak az Év Autója díjat osztották ki, de az Opel vadiúj tanulmányautóját is megnézhettük. Nem, nem sikerült beleülni az új Opel GT tanulmányba, pedig nagyon szerettem volna. Csakhogy egy megtermett smasszer azt mondta, nem lehet. Igaz, a tv-stáboknak is csak tessék-lássék engedték meg, hogy egy-két részletet megmutathassanak a kamerának, de nagy tapizást nem hagytak. A közelébe azonban odaengedtek, még nyitott ajtóval is, így az egyik képen megmutathatom, hogy a műszerfal két szélén látható kerek valami nem műszer, hanem a visszapillantó tükröt pótló színes LCD kijelző.  
A műszerfal emlékeztet a régire, de visszapillantó tükrök helyett LCD kijelzőket találunk a műszerfal szélein

A műszerfal emlékeztet a régire, de visszapillantó tükrök helyett LCD kijelzőket találunk a műszerfal szélein

Amúgy az autó nagyon szép közelről is, elég gondos munkának látszik, de az is lerí róla, hogy tanulmány: a vékony műanyag hálóval borított ülés szinte lebeg a levegőben, nem is hinnénk, hogy elbír bárkit. A műszerfal kialakítása emlékeztet a régi, 1966-os GT-ére, hiszen ugyanúgy két nagy kerek műszer trónol a fő helyen, és erősen döntött. Kívül is nagy a hasonlóság, a régi GT-vel összehasonlításban is, de talán még nagyobb, ha annak tanulmányához hasonlítjuk, aminek tagadhatatlanul a Stingray Corvette szolgált mintául. A nagy különbség hátul figyelhető meg, mert míg a régi GT-é meredeken lejt és szinte teljesen sík, az új tanulmányé kerekdedebb. A két, egymás melletti kipufogó azonban éppúgy ismertetőjegye a régi GT-nek, mint az új tanulmánynak.
A régi, 1966-os GT tanulmánya nagyon hasonlított a Stingray Corvettre. Nem véletlen, az akkori GT-vel a Corvette európai változatát akarta világra segíteni a General Motors

A régi, 1966-os GT tanulmánya nagyon hasonlított a Stingray Corvettre. Nem véletlen, az akkori GT-vel a Corvette európai változatát akarta világra segíteni a General Motors

A technikáról annyit lehet tudni, hogy a Szentgotthárdon készülő háromhengeres, egyliteres, turbófeltöltéses benzinmotor 145 lóerőre erősített változatát építették be, váltásra hatfokozatú kézi sebességváltó szolgál. Mivel az autó tömege annyi, mint a kisebbik Mazda MX-5-ösé, azaz kicsivel kevesebb 1 tonnánál, ezért gyorsulásra 8 másodperc körüli időt, végsebességre 215 km/órát ígérnek. Fontos még, hogy a hátsó kerekek hajtottak, ám erről ismét csak nem sikerült meggyőződni. Alánéztem, de az egész alját burkolat fedi, annyira, hogy a lengőkarok sem látszanak, alig látni valamit a kerékből – konkrétan a féktárcsa egy darabját. Így nem állíthatom biztosan, hogy a kiállított modellek valóban hátsókerék-hajtásosak. Amikor az autó alá próbáltam fotózni, nem engedték, és eltanácsoltak az autótól. Így a titok titok maradt, de remélem, csak holnapig.
A piros kerekeket hivatalosan az 1928-ban bemutatott Opel Motoclub 500 motorkerékpár után kapta a GT tanulmány, de valljuk be, nem ismeretlen az ezüst-fekete-vörös kombináció (F1 McLaren-Mercedes?

A piros kerekeket hivatalosan az 1928-ban bemutatott Opel Motoclub 500 motorkerékpár után kapta a GT tanulmány, de valljuk be, nem ismeretlen az ezüst-fekete-vörös kombináció (F1 McLaren-Mercedes?