Jolyon Palmer a Renault F1-es csapatának egyik pilótája, Kevin Magnussen csapattársa. Az 1991-es születésű brit fiatalembernek nem ismeretlen a Hungaroring. Többször is indult Mogyoródon, 2013-ban a GP2-ben futamot is nyert itt. Palmer hobbija a sport, szereti a teniszt és a focit. Arra a kérdésre, hogy ki a kedvenc játékosa, mosolyogva rávágja, hogy természetesen Gera Zoltán, akit a West Bromwich Albion és a Fulham korábbi játékosaként ismer. A versenyző édesapja, Jonathan Palmer maga is Forma-1-es pilóta volt 1983 és 1989 között. A 30-as rajtszámú versenyzővel a szabadedzés utáni estén beszélgettünk a fővárosban.

Gyermekkoromban láttam versenyezni édesapját, Jonathan Palmert. Az ön számára ő versenyző is volt vagy priméren családapa?

Mivel én két évvel az aktív korszaka után születettem, nem láttam őt versenyezni. Nekem ő elsősorban az apám, és nem Forma-1-es versenyző.

A dán Kevin Magnussen a csapattárs. Az ő édesapja is autóversenyző volt

Melyik korszakban versenyezne a legszívesebben?

Biztosan nem az 1960-es-70-es években, mert akkor túl sokan veszítették életüket a Forma-1-ben. A mainál viszont lehetne sikítósabb a verseny, ezért az 1980-as években lennék a legszívesebben F1-es pilóta. Akkor a mainál vadabb volt a sport, de már volt haladás a biztonság terén. Hosszú évekig nem követelt halálos áldozatot a Forma-1, Roland Ratzenberger és Ayrton Senna tragédiájáig.

Autóbuziként furcsállom, hogy a Forma-1-ben is 1,6-os motorok vannak, mint a feleségem Focusában. Hangra a Formula Renault 3,5 literes együlésesei és a GP2 autói is többet mutatnak. Ön milyen motornak örülne igazán?

Kétségtelen, hogy egy V8-as szívómotor a nézőknek és belülről is sokkal izgalmasabb, ha 19 ezret foroghat percenként.

Nem ezzel, de ilyen Renault-val nyerte az első nagydíjat Szisz Ferenc. A testvérmodell Argentínából érkezett

Nem ezzel, de ilyen Renault-val nyerte az első nagydíjat Szisz Ferenc. A testvérmodell Argentínából érkezett

Kinek volna legszívesebben a csapattársa, ha Fangio korától napjainkig bárkit választhatna?

A régebbi nagyságok közül Ayrton Sennának, a mai mezőnyből Lewis Hamiltonnak. Ma Hamilton a leggyorsabb, a háromszoros világbajnok csapattársaként a legértékesebb a megmérettetés.

Mely pályák hiányoznak önnek a versenynaptárból?

Mivel F1-es karrierem kezdetén állok, nagyon jól jön a 21 futamos szezon, mert versenyzés közben lehet a legtöbbet fejlődni. De Brands Hatch hiányzik. Figyelje meg, hogy a pilóták mennyire örülnek mindig, ha egy régi, természetes vonalvezetésű pályán versenyezhetünk. Én is szeretem az old school versenypályákat.

Balra Frederic Vasseur csapatfőnök, a kormány mögött Esteban Ocon tartalékversenyző, majd Jolyon Palmer és Kevin Magnussen, a két pilóta valamint Wachtler Tamás, a Renault importőr-igazgatója

Balra Frederic Vasseur csapatfőnök, a kormány mögött Esteban Ocon tartalékversenyző, majd Jolyon Palmer és Kevin Magnussen, a két pilóta valamint Wachtler Tamás, a Renault-importőr igazgatója

F1-es pályafutása elején tudatosan vissza kell fognia magát a párharcokban, hogy inkább lassabban, de biztosabban érjen célba?

60-80 kört teszünk meg, két és fél óráig tarthat egy futam, ami hosszú idő. A versenymenedzsment fontos feladat.

Mit keres itt ez a régi autó?

Viszonylag sokan tudják itthon, hogy az első autós nagydíjat Szisz Ferenc nyerte egy Renault-val. Arról kevesebbet tudunk, mi a háttere az 1906. június 26-27-én aratott történelmi diadalnak. A 110. évforduló alkalmából a Renault-importőr megjelentetett egy Budapesti Telegraf című kiadványt, amely korhű kiállításban, a korabeli felvételekkel meséli el, ki volt Szisz Ferenc és hogyan csöppent az autóversenyzésbe.

Szerelőből versenyző

Méhes Károly munkájából tudtam meg, hogy Szisznek három leánytestvére és három fivére volt. A szeghalmi, békés megyei ifjú rézöntőnek tanult és a vasútnál helyezkedett el az 1890-es évek elején. Innen indult európai tanulmányútra, Bécsen és a Boschnál tett kitérővel Münchenen át Párizsba. A francia fővárosban Szisz egy esztergagépgyártó munkatársaként szállított le egy masinát a Renault megrendelésére és ennek beüzemelésében segített az autógyárban.

Szisz Ferenc (a volánnál) versenyszerelőként kezdett, majd átvette a kormányt. 1944-ben halt meg Franciaországban

Szisz Ferenc (az AK90 CV volánjánál) versenyszerelőként kezdett, majd átvette a kormányt. 1944-ben halt meg Franciaországban

Így csábította el a tehetséges szakembert a cég. Kezdetben Marcel Renault majd Louis Renault versenyszerelője volt. A szerelő nemcsak felkészítette és éjjelenként óvta szabotázstól a versenyautót, de a futamon is versenyzővel tartott, egy életük, egy haláluk alapon. Sok dolguk adódott, többek között a kerékcserékkel. Szisz Ferenc 1903-ban lett versenyző, Marcel Renault halála után, de fő elfoglaltsága a Renault modellek kipróbálása volt a gyár tesztelési osztályvezetőjeként.

1906 nyarán, az első nagydíjon egy Renault AK 90CV-nel állt rajthoz. 3A rajtszámú, 90 lóerős autójának motorja jóval gyengébb volt a versenytársaknál, Szisz azonban a gyorsan cserélhető, felfújva magával vitt Michelin-abroncsokkal a kerékcserék alatt rengeteg időt nyert a versenytársakéhoz képes. (Akkoriban a gumik gyengébbek, az utak sokkal rosszabbak voltak, mint ma.) A 103,18 kilométernyi országúti pályát a két nap alatt hatszor-hatszor kellett megtenni.

90 lóerős volt Szisz autója, aki a gyors kerékcserékkel tudott sok időt nyerni az 1200 kilométer feletti távú, kétnapos versenyen

90 lóerős volt Szisz autója, aki a gyors kerékcserékkel tudott sok időt nyerni az 1200 kilométer feletti távú, kétnapos versenyen

1238 km és temérdek kieső az első nagydíjon

Szisz a félelmetes batárral 100,8 kilométer/órás átlagsebességgel nyert, 12 óra 47 perc 7 másodperc alatt 1238,16 kilométert megtéve. Az első Grand Prix, azaz nagydíj valóban nagy díjazással járt, futamgyőzelmével Szisz 45 000 frankot nyert és a szép summa mellé soron kívül megkapta a francia állampolgárságot. Mivel az I. világháborúban a francia hadseregben szolgált Észak-Afrikában, tartva a retorzióktól nem utazott haza Magyarországra, csak Bécsig jött el élete hátralévő részében. 1944-ben, Franciaországban halt meg.

A nagydíjak után mely testrésze sajog a legjobban?

Nem feltétlenül fájdalomról van szó, de a nyakat éri a legnagyobb igénybevétel.

Milyen autóval kezdett közlekedni?

Egy ezerhatos A3-as Audi volt az első autóm.

Jolyon Palmer most egy Mégane RS Cup és egy elektromos Twizy segíti Palmert a közlekedésben. Előtte GT86-os Toyotája volt

Jolyon Palmer most egy Mégane RS Cup és egy elektromos Twizy segíti Palmert a közlekedésben. Előtte GT86-os Toyotája volt

Jelenleg milyen autót használ közúton?

Két kocsim van. A 275 lóerős Mégane RS Cup egy igazán élvezetes autó, a másik egy elektromos, kétszemélyes Renault Twizy. Korábban, amikor a Toyotával álltam szerződésben, egy GT86-ot vezettem, ami nagyon tetszett.

Palmer úr, köszönjük a beszélgetést!