A Forma-1 uraként ismert Bernie Ecclestone – hasonlóan mai törekvéseihez – már a nyolcvanas években szeretett volna Kelet felé terjeszkedni a Forma-1-gyel. Na persze a Kelet akkor még mást jelentett, kit érdekeltek az arab országok vagy a távol-keleti helyszínek? Épp elég lett volna átjutni a vasfüggönyön. A nagy terv az volt, hogy a kommunista világ fővárosában, Moszkvában rendeznek majd versenyt, de a Szovjetunió vezetői nem akarták beengedni a “kapitalista fertőt”, így másfelé kellett keresgélni.

1906-ban Szisz Ferenc egy Renault volánjánál ugyan megnyerte az első ún. grand prix-t, majd 1936-ban a Népligetben Magyarországon is rendeztek autós gyorsasági nagydíjat, az 1950-ben indult Forma-1-es világbajnokság politikai okokból nem jutott el hozzánk.

Bernie Ecclestone, a FISA-elnök Jean-Marie Balestre és más fontos emberek az első évben

 

Az F1-et akkor pár éve irányító Ecclestone-nál a Szovjetunió mellett Jugoszlávia (egész pontosan a horvátok) és Csehország is képben volt. Rijekában ekkor már rendeztek komolyabb versenyeket, Brnóban pedig ekkor kezdték építeni a versenypályát, míg itthon maximum az autóskártyát pörgetve hozta lázba az embereket a Forma-1, és a rendezésről álmodni sem mertünk volna.

Szerencsére Bernie Ecclestone üzleti partnere, Rohonyi Tamás beajánlotta Magyarországot is az akkoriban FOCA néven futó szervezet vezetőjének, valamint felvette a kapcsolatot állami vezető cimboráival.

Hamar megindult a találgatás a lehetséges helyszínekről, majd két izgalmasnak tűnő belvárosi terület után a krumpliföld lett a befutó. Pedig a városligeti vagy a később felvetett népligeti pálya is nagyon különleges helyszínt jelentett volna. Sajnos a Fővárosi Tanács nem tartotta túl jó ötletnek a versenypályává alakítást, illetve az akkor 350 millió forintos költségkalkuláció megtérülését sem tartották garantáltnak. Így utólag persze nehéz megmondani, hogy a jelenleg szinte tarthatatlan belvárosi közlekedést mennyire tenné tönkre akár az egyik, akár a másik korábban felvetett helyszín.

Nyolc hónap alatt rántották fel a pályát

 

Lényeg a lényeg: 1985-re megszületett a megegyezés a Magyar Nagydíjról, bár jellemző módon a verseny rendezési joga előbb volt meg, mint a kijelölt helyszín. A választás végül a Kerepestarcsa és Mogyoród közötti homokos területre esett, ahol 1985. október 15-én kezdődött meg az építkezés, amely rekordidő, alig 8 hónap alatt be is fejeződött, megszületett a Hungaroring.

A névválasztásnál már nem csak a szocialista elvek voltak mérvadók, a döntéshozók jól tudták, hogy a külföldiek számára is jól hangzó név kell. A Vörös Hadsereg versenypálya így tehát fel sem merült, de a “Hungarospeed” vagy a “Motorondo Budapest” komolyan foglalkoztatta a névadókat.

 

Az első versenyt a Hungaroringen az egykori motoros, Drapál János tiszteletére rendezett futam keretében tartották 1986. március 24-én, de a pálya már az első Magyar Nagydíj előtt is fogadott szupersztárokat: a Queen júliusi budapesti koncertje előtt – ez is egy unikum volt akkor, mára legendává nőtt – a zenekar tagjai kilátogattak a vadonatúj versenyhelyszínre is, és néhány kört mentek is gokarttal.

Az akkor, első verziójában 4014 méteres aszfaltcsíkot az 1986. augusztus 10-i versenyen vették először birtokukba az autóversenyzés csúcskategóriájának pilótái. A versenyre 180 000 ember volt kíváncsi élőben, a teljes hétvégén összesen több mint 300 ezer jegy kelt el. Azóta sem teltek meg ennyire a pályát övező dombok, és az azóta persze lecserélt falelátók.

 

A forró, poros pályán leginkább a lotusos Ayrton Senna és honfitársa, a williamses Nelson Piquet szórakoztatta a kitikkadt nézőket. Összesen háromszor váltották egymást a vezető helyen. Piquet végül egy célegyenes végi, “kézifékes kanyarral” esett be az akkor már kétszeres világbajnok elé, amely végleg eldöntötte a futam sorsát. A harmadik az angol Nigel Mansell lett a másik Williams-Honda volánjánál.

Az eset aztán hamar bejárta a világot, nem kis reklámot csinálva ezzel nekünk. Beindult tehát a profi gépezet. A futam végén a Magyar Televízió riportere, Gyulai István leültette a három dobogóst egy asztalhoz és egyesével kérdezte őket a futamról. Mondanunk sem kell, hogy ez a dolog azóta az eredményhirdetési ceremónia része.

 

1986 után még 29 alkalommal rendezték meg a Magyar Nagydíjat az immár széles körben “a Kelet Monacójaként” emlegetett, kanyargós, utcai jellegű pályán. A három évtizedes, megszakítás nélküli rendezés egyébként kiemelkedő eredmény, csak Monacóban és az Olasz Nagydíj otthonának számító Monzában volt több futam zsinórban – igen, még a bölcsőnek számító Silverstone sem tud ennyi futamot felmutatni sorozatban! A Magyar Nagydíj jelenlegi szerződése 2026-ig él, ha minden jól megy, legalább 40 évig jutunk.

Aki jobban ráér, megnézheti az alábbi kiváló, korabeli dokumentumfilmet is:

 

 

Az elmúlt 30 év hungaroringi csajaira vagy kíváncsi? Kattints ide!

A Magyar Nagydíj legütősebb baleseteit néznéd meg? Itt találod őket!