Fernando Alonso egy friss interjúban elárulta, hogy álma az autóversenyzés ún. “hármas koronájának” megszerzése, azaz a Forma-1-es Monacói Nagydíj megnyerése mellett a Le Mans-i 24 órás és az amerikai Indy 500 aratott győzelem. “Igen, három legendás verseny van az autóversenyzésben, Monaco, Le Mans és az indianapolisi 500-as, és bár tudom, hogy nehéz mindhármat megnyerni, tetszene a kihívás” – nyilatkozta a spanyol AS-nek. A hármas koronát eddig egyetlen versenyző, Graham Hill szerezte meg, hiszen az ottani öt győzelme miatt Mr. Monacóként is emlegetett kétszeres Forma-1-es világbajnok 1966-ban ban az Indy 500-on, 1972-ben pedig Le Mans-ban is első lett. Alonso ezzel együtt hangsúlyozta, hogy mielőtt megpróbálkozhatna a kihívással, még van dolga a Forma-1-ben, a McLaren-Hondával is az élre akar jutni. A 34 éves pilótát egészen szíven ütötte, hogy egyesek a motivációja elvesztéséről spekulálnak, vannak, akik szerint kihunyt benne a tűz. “Fogalmam sincs, honnan veszik, hogy nem vagyok motivált. 2012-ben az utolsó pillanatig küzdöttem a bajnoki címért. 2013-ban is második lettem, 2014-ben háromszor annyi pontot szereztem, mint Kimi Räikkönen, 2015-ben Magyarországon (az időmérőn) pedig saját kezűleg toltam az autót, hogy bejussak a bokszutcába” – magyarázta. “Most (a melbourne-i baleset miatt) két törött bordával, légmellel is azt kértem az FIA-tól, hadd vezessek. Abszurdum, hogy nem vagyok motivált. Mondhatnak rólam bármit, hogy lassú vagyok, öreg vagyok, csúnya vagyok, de motiválatlan biztosan nem!” kin_f1_35 Leginkább persze az egykori pilóta, Johnny Herbert ilyen irányú fejtegetései bosszantották fel Alonsót, aki Bahreinben élő adásban, meglepetésszerűen teremtette le a Sky Sports szakkommentátoraként dolgozó angolt. Herbert később azt mondta, hogy feleségét aggasztotta az incidens. “Nos, édesanyám két hétig aggódott miattam!” – reagált a kétszeres világbajnok spanyol. “Aggódott a baleset miatt, aggódott, amiért elrepültem Bahreinbe, aggódott, amiért versenyezni akartam, erre ez a fickó meg arról beszél, hogy vissza akarok vonulni…”