A 2000-es évtized második fele igen komoly botrányokat, balhékat hozott a Forma-1-ben, az egyik ilyen a Renault 2008-as Szingapúri Nagydíjon megrendezett balesetének leleplezése volt.


Míg a balesetbunda nyertese, Fernando Alonso minden következmény nélkül megúszta, a Renault akkori technikai igazgatója ma már a Williamsnél tölt be hasonló pozíciót, a volt Renault-főnök Flavio Briatore neve pedig újra és újra felbukkan lehetséges F1-es nagykutyaként, a 2009 nyarán történt ejtése után az ügyet feltáró ifjabb Nelson Piquet azóta sem járt a Forma-1 környékén.
A brazil pilóta azt mondja, a kimaradása szándékos volt, pedig maradhatott volna, és ha akarná, ma is vásárolhatna magának ülést.
“A különbség az, hogy én azonnal távoztam, rögtön az USA-ban kezdtem új karriert. A következő évben (2010-ben – a szerk.) versenyezhettem volna a Toro Rossónál, de nem akartam” – nyilatkozta a brazil Grande Premiónak.
Az immár Formula E-bajnok Piquet szerint a crashgate-et a média aránytalanul felfújta, és ő lett a történet legnegatívabban megítélt szereplője.


“Kénytelen voltam falnak menni, az újságírók viszont felnagyították az egész ügyet. Nem értem ezt, nyertem már bajnoki címeket, győztem a NASCAR-ban, vezettem az első ralikrosszos idényemben, de a szűk látókörű emberek továbbra is a balesetről beszélnek. A sikereim pedig annak köszönhetők, hogy most egyforma autókkal, mindannyiunk számára új pályákon versenyeztünk (a Formula E-ben).” 
“Ilyen körülmények között kétségem sincs a versenyképességemről, de az F1-ben más volt a helyzet, hiszen Alonso mellett voltam, akire szavaim sincsenek, annyira jó.”
Piquet tehát hisz magában, de úgy látja, nem a képességek és az eredmények nyitják meg az utat az F1-be.
“Ha lenne egy 5-10 millió dolláros csekk a zsebemben, akkor most is nyitva állna az ajtó. Manapság nem számít, ki kicsoda, az F1-be való bekerüléshez kell egy ilyen csekk.”