A Forma-1-es versenyhétvégék péntek délutáni hagyományos programpontja a csapatfőnökök vagy az alakulatok egyéb vezetőinek (sportigazgatók, csapatigazgatók, technikai főnökök) sajtókonferenciája. A Magyar Nagydíjon elég indulatosa sikerült ez.
Mivel a héten bejelentették, hogy a Forma-1-es naptárba 2015-ben visszatér Mexikó, 2016-ban beszáll Azerbajdzsán, idén ősszel pedig az ukrán-orosz konfliktus, a lelőtt maláj repülőgép esetének árnyékában következik az első Orosz Nagydíj, természetesen az ezeket firtató kérdések sem maradtak el.
A felsorakozott főnökök – Monisha Kaltenborn a Saubertől, Vijay mallya a Force Indiától, Claire Williams a Williamstől, Eric Boullier a McLarentől, Christian Horner a red Bulltól és Marco Mattiacci a Ferraritól – az új helyszínek kapcsán arról beszéletk, hogy fontos megtalálni az egyensúlyt a hagyományos, nagy múltú helyszínek és az új piacok között, de mindig örömteli az újabb országok beszállása.


Amikor az olyan, emberi jogi szempontból problémás helyekről, mint Bahrein, Kína, vagy a mostanában végképp reflektorfénybe került Oroszország kérdezték őket, mindenki igyekezett feltenni a kezét, azzal hárítottak, hogy a sportot nem kívánják keverni a politikával, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) dönti el, hova mennek, ők pedig követik az FIA iránymutatását.
Az egyik kolléga megkockáztatta, hogy ha Bernie Ecclestone Észak-Koreában rendezne Forma-1-es futamot, oda is mennének-e, csak zavart csend uralkodott az emelvényen. Amikor tovább forszírozták az Orosz Nagydíj kérdését, Hornernél elszakadt a cérna.
“Kezd egyre lehangolóbb lenni ez a sajtókonferencia, csak a negatívumokra koncentrálunk” – kezdte, majd szépen lassan egyre jobban belelovalta magát.


“Nézzék, kijön a versenynaptár októberben vagy novemberben, akkor mindannyian eldönthetjük, hogy részt akarunk-e venni a világbajnokságban vagy sem. Mi, akik itt ülünk, azért vagyunk itt, mert szenvedélyünk a Forma-1 és versenyezni akarunk. Amikor benevezünk a bajnokságra, a szervezőbe (FOM, Ecclestone) és az FIA-ba fektetjük a bizalmunkat, és minden versenyre elmegyünk, hacsak nem mondják az ellenkezőjét.”
“Önök, újságírók mind, vagy legalábbis a nagy többségük is ott lesz a versenyeken. Hogy miért? Mert szintén a szenvedélyük a Forma-1, vagy ezzel keresik a pénzüket, szóval szerintem nagyon helytelen politikai témává tenni a sportot.”
 
Horner itt aztán egyszeri Kósa Lajos módjára megmondta, hogy milyen kérdéseket kellene feltenni, amikre aztán pozitív, érdemi válaszokat tudnának adni.


“Ezeken a sajtókonferenciákon a versenyzőkről, a pilótáink között lezajlott látványos küzdelmekről kellene beszélnünk. Azt kellene fejtegetnünk, hogy Lewis Hamilton milyen nagyszerű versenyzéssel kapaszkodott előre legutóbb, ehelyett itt a negatívumokra koncentrálnak! Meg kell mondjam, kezd már unalmassá válni, hogy itt ülünk és hallgatjuk ezeket a kérdéseket. Mi lenne, ha inkább arról kérdeznének, mi lesz a vasárnapi futamon vagy a szombati időmérőn, mert ezeket a politikai kérdéseket inkább Todt úrnak vagy Ecclestone úrnak kellene feltenniük!”
Horner utolsó mondata persze valós problémára világít rá: az immár második ciklusát töltő FIA-elnök, Jean Todt gyakorlatilag minden kényes kérdést, konfrontációt kerül a Forma-1 kapcsán, gyakorlatilag meg sem szólal.