Míg Sebastian Vettel egészen elképesztő fölénnyel nyerte a Brazil Nagydíj szombati vizes időmérőjét, csapattársa, Mark Webber legutolsó F1-es kvalifikációja nem ment túl jól, “csak” a 4. lett. A veterán nem érezte a gumikat.


“Ott vagyok, ahol megérdemeltem, nem éreztem magam elég gyorsnak az időmérőn. Az autó lassúnak tűnt és nem találtam a tapadást. Mindenkinek nehéz volt a délután, de azért ott vagyok a második sorban, még összejöhet valami. Már a Q1-ben és a Q2-ben sem voltam topon az intermediate gumikkal, aztán a Q3-ban rögtön az első körön tudtam, hogy szarban vagyok, próbáltam őket felmelegíteni a második körön, aztán a harmadikon, de csak rosszabb lett.”
 
“Nem tudok többet hozzátenni, nehéz volt, de ilyen körülmények között könnyedén sokkal hátrébb is találhattam volna magam, a negyedik helyből azért még ki lehet hozni valamit, majd meglátjuk!”
A kérdésre, hogy a nehéznek ígérkező búcsúfutam változtat-e valamit a hozzáállásán, Webber így felelt:
“Nem lehet változtatni. Ugyanúgy kell kezelni, mintha az idény első futama lenne. A verseny az verseny. Jövök, készülök, nem változtatok. Megteszem majd, ami tőlem telik. Ha vizes lesz a verseny, az nyilván jó a semleges nézőknek, de a bokszutcában és az autóban nagyon embert próbáló lesz. Ahogy láthattuk, Sergio (Perez) eldobta az autót, szóval nagyon könnyű bajba kerülni ezen a pályán. Az eső nyitottá teheti a dolgokat, jól tudjuk, hogy a vizes, csúszkálós futamokon az intermediate-ekkel, extrém gumikkal, biztonsági autóval, vezetői hibákkal együtt bármi megtörténhet.” 
“A favorit persze Sebastian – ő nyerte az elmúlt ezer futamot is.”


12 szezon, 215 futam, 9 győzelem és 32 egyéb dobogós helyezés után Webber elégedetten, nyugodt szívvel vonul vissza, nagy és tanulságos utazás volt számára a Forma-1.
“Talán amikor utoljára ülök be az autóba, és utoljára szállok ki, akkor kilengenek majd az érzelmeim. De ha sírás lesz belőle, akkor nem hoztam jó döntést – azonban örülök, hogy az utolsó versenyem következik, mindent beleadok majd.”
“A versenyig rendben leszek, de a futam nyilván más lesz, hiszen a legutolsó alkalom, az utolsó munkanapom lesz a Forma-1-ben. Nem kis dolog. Sok különböző érzelmi állapoton mentem már keresztül a karrierem során, persze a legtöbbször igyekeztem profi, szakmai maradni és ez átragadt a körülöttem lévő emberekre is.” 
“Mindig is hittem benne, hogy így kell hozzáállnom, mert nekem talán nincs akkora veleszületett tehetségem, mint másoknak, viszont ha keményen dolgozom, akkor előbb-utóbb jönnek az eredmények. Sikerült is jó néhány nálam jobb adottságokkal rendelkező embert legyőznöm, ugyanis ők nem dolgoztak annyira keményen.” 


“Fontos tanulság volt számomra, hogy mennyit számít a kemény munka, csak menni előre. Nagyrészt erről szólt a pályafutásom. De egy karrier sem ível örökké felfelé, kellenek a nehézségek, a próbatételek. Kihívások nélkül nem tanul az ember. Az F1-es eredményeim szépek voltak, de egyben egy nagy utazás is volt ez. Ha maradtam volna Queanbeyanben, akkor boldogan éltem volna, mert fogalmam sem lett volna, mi van odakint. De ha az élet új területeit, új helyeket is megismerünk, akkor jövünk csak rá, hogy hoppá, ez aztán a kaland! És ez igazán nagy kaland volt. A konkrét eredményeknél sokkal többet is adott számomra.”