Bernie Ecclestone az elmúlt pár évben többször felvetette már, hogy a Forma-1-es világbajnokság különböző fordulóit különböző mértékben lehetne figyelembe venni, az angol kisember némelyik nagyobb presztízsű verseny megnyeréséért több pontot adna.


A minta a tenisz, ahol a négy Grand Slam (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) világranglista-pontban és pénzben is nagyobb díjazású, mint a Masters- vagy a sima ATP-tornák.
Mivel idén Sebastian Vettel csúnyán tarolt, három futammal a vége előtt bajnok lett, mostanra 130 ponttal áll a második helyezett Fernando Alonso előtt, újra aktuális lehet az ötlet, amivel meg lehetne akadályozni a szezonok végének esetleges érdektelenségbe fulladását.
A francia TomorrowF1 gondolatkísérletként ki is dolgozta az ecclestone-i rendszer részleteit: míg a futamok többsége megmaradna a jelenlegi 25 pontos rendszerben, a tradicionális európai futamok (a Monacói, a Brit, a Német, a Belga és az Olasz Nagydíj) kétszer annyit érnének – 50 pont a győztesnek, majd 36, 30, 24, 20, 16, 12, 8, 4 és 2 pont, a szezonzáró pedig akár valódi döntővé is alakulhatna, ha az eredeti értékek négyszeresét hozná a versenyzőknek a 100, 72, 60, 48, 40, 32, 24, 16, 8, 4 pontos rendszerben.
A TomorrowF1 rámutat, hogy a fenti metódus szerint a 2013-as bajnokság is teljesen nyitott lenne, két versennyel a vége előtt ugyan vezetne Vettel (328 p.), de Alonso (315), Räikkönen (258), Webber (229) és még Lewis Hamilton (229) is elvihetné a címet az év végén.  
2010-ben és 2011-ben a Grand Slam-rendszerben is Vettel lett volna a bajnok, de tavaly a nagy rivális, Fernando Alonso nyert volna például: 1. Alonso (387 p.), 2. Vettel (360), 3. Button (307), 4. Webber (277), 5. Räikkönen (262) és 6. Hamilton (229).
Az élmezőny bajnoki esélyeinek kiegyenlítése mellett a Gran Slam-szisztéma a közép- és kiscsapatoknak is nagy lehetőséget jelentene, hiszen a kiemelt futamokon elért egy-egy jó eredmény alapvetően befolyásolhatná az év végi eredményüket.