Ha a kedvenc pályáikat kell megnevezniük, a Forma-1-es versenyzők túlnyomó többsége a Belgiumi Spát és a Japán Nagydíj helyszínét, Szuzukát említi. A renault-s Vitalij Petrov így magyarázza, hogy miért is ennyire nagy élmény az utóbbi:

“Szuzuka egy híres pálya, de nehéz is. Szuzukát mindenki ismeri és minden motorsport-rajongó imádja. Én még csak egyszer versenyeztem rajta, de tényleg igazán különleges.”

“A pálya minden lehetséges módon próbára teszi a versenyzőket, nehéz és gyors, nagyon gyors. A megszámoljuk a gyors kanyarokat, amelyeket negyedikben vagy magasabb fokozatban veszünk, akkor Szuzukában több van, mint bármelyik másik pályán. Az első szektor elképesztő, az S-kanyarok olyanok, mint a hullámvasút, a hosszú íveken egyik oldalról a másikra rángat a nehézségi erő. Nehéz tartani a jó ívet, főleg mert ha az egyik kanyarban hibázunk, azt nagyon megszenvedjük a továbbiakban is.”

“Remélem, hogy jó lesz az autónk, mert itt nagyon fontos, hogy magabiztosak lehessünk a gyors kanyarokban. Magabiztosság nélkül nagyon sok időt lehet veszíteni. Hibalehetőség alig van, mert nagyon kevés a bukótér, amint hibázunk, máris a kavicságyban találjuk magunkat.”

“A külső szemlélők gyakran észre sem veszik, hogy hibázik a pilóta, mert csak érinti a kerékvetőt és átmegy bukótéren, aztán már újra a pályán is van. De Szuzukában ez nem így megy: ha egy kerékkel elhagyjuk a pályát, már nem jövünk vissza többet. Az egyik legfélelmetesebb pálya, de ha jól elkapjuk, óriási sikerélményt jelent” – foglalta össze a pilóták érzéseit az orosz versenyző.