Reggel már rosszul kezdődött a nap, mindjárt az első versenyen egy Forma BMW a rajt után nekicsapódott a gumifalnak. Rossz volt nézni, de a pilóta szerencsére simán kiugrott a kocsiból. Közelebbről megnéztem a kocsit a baleset után és a futómű alkatrészei úgy eltörtek, mint a ropi.

A délelőttöm GP2-es, GP3-as és Porsche betétfutamokkal telt. Egyik jött a másik után. Fotóztam a rajtrácson, utána futás a célegyenes végére, hogy legyen rajtkép az újságba. Rajt után még pár fotó a mezőnyről, lehetőleg a nyertesekre koncentrálva. Utána spuri vissza kockás zászlós leintéshez és a pezsgőlocsolós fotókról ne is beszéljünk. Dél körül már jó lett volna egy kicsit lassítani – na, akkor jött az igazi hajrá. Versenyzőparádé. Szerintem úgy utálják, ahogy csak lehet, de ez egy kötelező dolog a helyszíni nézők tiszteletére. Enis lányokból sorfal, ezer fotós, meleg, és még mosolyogni is kötelező. Egy kör a teherautó platóján. Sablonos kérdések a riportertől. Jó lehet.
Enis lányok: az elmúlt három évben nem igazán voltak csinos lányok, persze az is lehet, hogy csak a ruhák nem voltak igazán jók. A lényeg, hogy most igazán jó volt köztük dolgozni. Kedvesek voltak és mosolygósak. Talán még több is lehetett volna, de én monogám vagyok.  Sebaj, jó volt töltődni köztük.
Öt év után végre kaptam lehetőséget hogy a rajrácson fotózzam a nagyokat közvetlen a rajt előtt. Nagy volt a sürgés-forgás. Az autókat szárazjéggel hűtötték, az utolsó guminyomás-ellenőrzéseket is ott csinálták a szerelők. Még egyszer átnézték a számítógépeket. A rajt előtti utolsó interjúk, itt már senki sem mosolygott, feszült volt mindenki. Majdnem kaptam egy fülest mikor lefényképeztem egy kormányt közelről. Tíz perccel a rajt előtt kidobtak minket a rajtrácsról. Épphogy leértem a célegyenes végére a fotósemelvényhez. Kicsit tele volt…
Füldugó be, jött a rajt. Ez volt az utolsó pillanat, amikor még tudtam, ki vezet, kit kell fotózni. Menet közben, a pálya korlátja mellől ez teljesen követhetetlen. Aztán jött a biztonság autó. Na ott már nem tudtam mi van, de legalább összerázódott a mezőny.
Fotóztam sokat, lett egy-két jobb kép is, de most sem csináltam meg a World Press-képemet. A dobogó legalább jó lett. Valaki tudja mit ábrázolt az a kisplasztika, amit a dobogósok kaptak?
A győztes autóját még megnéztem utoljára, a gumik állapota érdekelt.
Azt hiszem, lesz mit elemezni a Bridgestone mérnökeinek.
Az tudtátok, hogy az ország összes motoros rendőrét kivezényelték a Ringre?

Délután öt körül kezdtem el a képeket leválogatni, majdnem hétkor sikerült végre elindulni haza a Ringről. Félelmetes volt látni, ahogy a csapatok kamionjai már kifelé tartanak a pályáról, szerintem vasárnap estére már hűlt helye marad csak ennek a cirkusznak. Rossz belegondolni, hány embernek az élete áll csak utazásból, még akkor is, ha csillogó világ veszi is körül őket.

Azért jövőre még leadom az akkreditálásomat a 26. Magyar Nagydíjra! :)