A kérdés rendkívül egyszerű ebben a történetben: melyik a kettő közül a jobb üzleti limuzin? Ugyanaz, mint oly sokszor az elmúlt 40 évben, amikor a Mercedes E-osztály kihívta az 5-ös BMW-t, vagy éppen fordítva.

1712 kg-ot nyom az 520d a mérlegen, de még így is több mint 100 kilóval könnyebb a Mercedes E 220 d-nél

Behuppanunk a BMW 520d-be, hagyjuk, hogy az elektronikus segítség behúzza helyettünk az ajtót, rátesszük a mobilunkat a rekeszben található tálcára, ahol automatikusan megindul a töltés, majd az extra puha bőrrel borított vezetőülés felső részét egy kicsit magunkra görbítjük. Máris felvetődik bennünk a kérdés: ha ez a három klasszikus BMW-sorozatból a középső, akkor mit tudhat és kinek van egyáltalán szüksége a 7-esre?

A 7-es elektronikus asszisztensei aligha okosabbak ennél. Már az 5-ös is képes magától beparkolni a szűk helyekre – csak a távirányítót használva -, az iDrive és az érintőképernyő mellett mozdulatvezérléssel is irányíthatjuk a médiarendszert, egyes városokban pedig még ingyenes parkolóhelyeket is keres nekünk a navigáció. Ennél intelligensebb és segítőkészebb autó jelenleg nem létezik.

Az E-osztály a már ismert előnyeit, a menetkomfortot és a biztonságot egyesíti új, dinamikus énjével

Felső kategóriás luxus

A fejlődés nemcsak a fejlett elektronikában mutatkozik meg, de az 5-ös történetében most először valóban tágas utasteret is kínál. Bár csak három centiméterrel hosszabb a típus, mint korábban, a hátsó sorban a lábtér mégis hat centiméterrel bővült, és ezzel már felülmúlja a tradicionálisan tágas E-osztály méreteit is. A hátul utazók különösen kényelmes üléseken ejtőzhetnek, a 40:20:40 arányban háromfelé osztott támlák pedig nagyobb variálhatóságot engednek a korábbi kétrészes megoldásnál: a középső, keskenyebb rész ledöntése után is vígan elfér két utas anélkül, hogy egymás mellé kényszerülnének.

A BMW 100 kilogrammos tömegcsökkentést is ígért az új 5-össel, de ez nem teljesen jött össze, tesztautónk például 25 kilogrammal többet nyom, mint a 2016-ban mért modell automata váltóval. Ahogyan ez lenni szokott, a diéta sikerességét az időközben bevezetett technikai újdonságok hiúsították meg. Ennek ellenére is jó egy mázsával kevesebbet nyom az 5-ös az E-osztálynál, amely a méreteket összehasonlítva már egészen nagy előnynek számít, hiszen a külső méretek, a helykínálat, a csomagtér mind-mind nagyon hasonló, akárcsak a minőségérzet és a variálhatóság.

A karosszériát vizsgálva valóban nem bukkanunk jelentős különbségekre, de a médiarendszert böngészve azért már akad ilyen. Hiába tudja a Mercedes is a legfontosabb online funkciókat, kapcsolódik a mobilokhoz az Apple Carplay vagy Android Auto szolgáltatásokkal, a BMW átfogó internetes támogatásával nem képes felvenni a versenyt – két méretes (12,3”) szélesvásznú kijelzője (extra) ellenére sem.

Az érintőképernyő mozdulatvezérléssel is irányítható

A médiarendszer főmenüje egyénileg konfigurálható

Képernyők, applikációk, internet – véletlenül sem állunk meg egy IT-magazin szintjén, máris indítjuk az E-osztály OM 654 jelzésű motorját, amely 194 lóerejével és 400 Nm-es nyomatékával – egyes korábbi Mercedes dízelekkel szemben – már közel sem nevezhető letargikusnak. A hathengeres motor legfeljebb az akusztika miatt hiányzik, ugyanis ez a kétliteres kiforgatva kicsit nyersnek és erőtlennek hangzik. Erő azonban van bőven a négyhengeresben, sőt, nincs ellenére az sem, ha a fordulat már a leszabályzás közelében jár. A dízel alapvetően szűkebb fordulatszám-tartományát ügyesen feledteti velünk a rántás nélkül és simán kapcsoló kilencfokozatú automata váltó, ami ennél többet is tud. Sport állásban használva kanyar előtt több fokozatot is simán visszavált, amivel nemcsak komolyabb motorféket kapunk, de a kigyorsítások is sokkal könnyebben és fürgébben mennek.

A Mercedes egy hangyányit jobban gyorsul és még a menetdinamikai méréseket is fürgébben teljesíti valamivel – ellentétben korábbi tesztünkkel, ahol az 530d volt a gyorsabb az E 350 d-vel szemben. A mérési eredmények persze csak az egyik oldalát mutatják az igazságnak: a választható összkerékkormányzással hihetetlenül mozgékonynak tűnik az 520d. Kis tempónál a hátsó kerekek az elsőkkel ellentétes irányban fordulnak, amitől kezesebb lesz a BMW, nagyobb sebességnél pedig azonos irányba, amiből a stabilitás profitál. Közvetlen összehasonlításban a Mercedes irányítása mégis kicsit őszintébbnek, közvetlenebbnek tűnik, az 5-ös kicsit szintetikusnak hat. Határon autózva mindkettő ugyanolyan jól irányítható, és a finoman hangolt ESP beavatkozásoknak hála ügyesen segítenek akkor is befordulni, ha elszámítaná magát a vezető.

Jut hely egy nagy tárolórekesznek a középkonzolon, mivel az automata váltó választókarját a kormányoszlopon helyezték el.

A Mercedesben jól tartanak a sportülések elöl, hátul három részben dönthető a támla

Az egy évvel ezelőtt bemutatott E-osztály érezhetően nyitott a dinamikusabb élmény felé, ez vitathatatlan. De miben fejlődött az új 5-ös sorozat? Rohamléptékkel látszik felzárkózni stuttgarti riválisa mögé a kényelem terén. Négyhengeres, 190 lóerős dízelmotorja hidegindításnál és nagy fordulaton használva kicsit zajos lesz ugyan, de fogyasztása hasonló, mint a Mercedesé, csak 0,3 literrel (/100 km) haladja meg azt. A nyolcfokozatú ZF automata váltó kiemelkedően jól végzi itt is a feladatát, olyan finoman vált, hogy azt leginkább csak a fordulatszámmérőn érzékeljük.

Apropó finoman. A BMW adaptív futóműve a durva úthibákat is gond nélkül nyeli el, anélkül, hogy jelentős oldaldőlést engedne a karosszériának. Még ha a durva, keresztirányú bordákon nem is csillapít olyan selymesen, mint a Mercedes, az összbenyomás ugyanolyan kifinomult és felső kategóriás.

Elmosódnak a különbségek

Korábban már a fejlesztés egy korai fázisában dönteni kellett a mérnököknek, hogy sportosabbra vagy inkább kényelmesre faragják-e az autó felfüggesztését. Az adaptív rendszereknek hála manapság egyszerre lehetséges mindkét tulajdonság kivitelezése. Az E-osztályból egy remek BMW lehet, az 5-ösből pedig fejedelmi Mercedes, ami felvet egy újabb kérdést: ha idővel a riválisok egymás tulajdonságait kezdik másolni, akkor mi fogja őket megkülönböztetni? A dizájn vagy a médiarendszer lesz a legfőbb ismertetőjegyük?

Vagy esetleg az áruk? Utóbbiban a BMW áll egy kicsivel jobban, a több extrát tartalmazó (LED-fényszóró, online navigáció, bőrkárpitozás) Luxury Line felszereltség is olcsóbb majdnem félmillióval, mint az AMG-csomagos E-osztály. Ezzel együtt képes csak nagyobb előnyre szert tenni a pontozásnál a BMW, tulajdonságait tekintve fej fej mellett van a két modell.

Adatlap

Jármű típusa:                     

BMW 520d 

Luxury Line           

Mercedes E 220 d

AMG Line

Motor                            S4, turbódízel, 1995 ccmS4, turbódízel, 1950 ccm
Teljesítmény 140 kW(190 LE)/4000 143 kW(194 LE)/4000
Nyomaték 400 Nm/1750400 Nm/1600
Gyorsulás  (0-100 km/h)                     7,9 s7,6 s
Végsebesség 235 km/h240 km/h
Fogyasztás 4,1 l/100 km4,3/100 km
Listaár14 901 900 Ft15 386 050 Ft

Értékelés

1: BMW

Foglalkoztak az 5-ös eddigi hibáival: nagyobb helyet kínál, csendesebb és kellemesebben rugózik. Agilitását és a médiarendszerét tekintve továbbra sem lehet okunk panaszra.

2: MERCEDES

Az E-osztály a már ismert előnyeit, a menetkomfortot és a biztonságot egyesíti új, dinamikus énjével. A magas alapár ellenére szériafelszereltsége elég visszafogott.

 

 

Ez a cikk az Autó Magazin 2017/6. számában jelent meg eredetileg, ilyen és ehhez hasonló anyagokért keresd a friss számot az újságárusoknál!  Eredeti szöveg:  Dirk Gulde, képek: Hans-Peter Seufert, Copyright 2017 MPS