A vonóhorognak azonnal mennie kell, ez az első gondolatom. Rettenetes a hatása, tönkreteszi ezt a tökéletes műalkotást. Hiszen ez a karosszéria egy aerodinamikai mestermű, egy szobor, amely szinte ellenállás nélkül siklik a szélben, hát való az ilyesmire egy ronda, rozsdásodó fémdarab? Ugye, hogy nem.

Egy forma az örökkévalóságnak, szoborszerű műalkotás. A légellenállási együtthatója sokáig verhetetlen volt

185 ezer forintba kerül ez az Audi 100-as, amelyet éppen kíváncsian vizslatok, eleinte 300 ezerért árulták. Talán a lesajnált négyhengeres vagy a valóban csillagászati 308 ezer kilométer riasztja el a vevőket, mert egyébként mostanában szeretni szokták a régi Audikat. Csak nem a 28 éveseket.

Véletlen találkozás

A fürdőkádat, ahogy az Audi 100-ast szeretetteljesen csúfolni szokták, egy ingolstadti kereskedésben fedeztem fel, tulajdonképpen véletlenül. “Minden autót megveszünk” – harsogja egy óriási plakát a bejáratnál, de nem is lehet kérdés, hogy az utolsó sorban bukkanok az öreg 100-asra. A napsugarak táncot járnak az ezüst fényezésen, a tengerészkék kárpitozás élénken világít a zöldre színezett szélvédőkön át.

Első tulajdonostól, vezetett szervizkönyvvel, mégsem tolongtak érte a vevők. Talán mert nem különösebben egyedi, több mint egymillió darab készült belőle

Elkérem a kulcsokat, hogy közelebbről is megismerkedhessek az autóval. A kereskedés alkalmazottja természetesen csak ajánlani tudja: “első tulajdonostól, teljesen rozsdamentes, kívül és belül egyaránt megkímélt. Ennyi pénzért ajándék.” A halott akku megkerülése után spontán, de elég kelletlenül kezd dolgozni a brummogó négyhengeres, csak a szívatótól – amire egy ’86-os autóban soha nem számítottam volna – csendesedik el.

Nem egy álomautó, de tuti vétel

Amíg a hidrotőkék a bemelegedés alatt csendben dolgoznak, elhelyezkedem a nagy, malomkerékszerű kormány mögött, és hagyom, hogy az autó elvarázsoljon. A kárpitok szinte makulátlanok, a műszerfal műanyagtengerén egyetlen repedés sem látszik. Az Audi 100-as nem éppen álomautó számomra, de ez a példány ennyi pénzért bámulatosan jó vételnek tűnik.

Oké, legyen 150 ezer, de akkor a felniket is viszem a csomagtartóban!

Nem kérdés, hogy lesz üzlet, az autó végül 150 ezerért cserél gazdát, a maradék 35 ezer az új akkumulátor ára. Elégedetten hajtok ki a kereskedésből, a murva ropog a jó profilú abroncsok alatt, a csomagtartó négy eredeti alufelnit rejt.

A sok állástól az akkumulátor megdöglött, de külső áramforrásra kötve azonnal beindult a motor

A sok apró részletből lassan összeáll a kép, hogy az első tulajdonos egy pedáns egyetemista lehetett, mint később megtudom, matematika-fizika szakos. A hamutartó érintetlen, a fedélzeti dokumentáció hiánytalan, a szervizkönyv 290 ezer kilométerig folyamatosan vezetve, és még a javítási számlák nagy része is ott van a kesztyűtartóban. Megállok egy kis étteremnél, ebéd közben pedig folyamatosan az autót bámulom: arra jutok, hogy az Audi akkori főtervezője, Hartmut Warkuss által megrajzolt, összetéveszthetetlen forma a nagy túlnyúlások és a túlságosan lekerekített oldalak ellenére is tetszik. Legalábbis sokkal harmonikusabb, mint az aerodinamikában szintén erős Ford Sierra.

Semmibe nem lehet belekötni

Az új Audi 100-asom annyira egyben van, hogy szinte vágyom rá, hogy a hajnali szürkületben elinduljak Párizs vagy valami hasonlóan messzi célpont felé. A térérzet hercegi, és mivel vezetési élményből nincs sok, a legjobb hátul ücsörögni. A vezetési élmény hiánya nem a rugalmas, a mindössze 1100 kilós autót végtelen könnyedséggel mozgató motoron múlik, hanem a kormányrásegítésen: a felszabadult, mindenbe belefeledkezős autókázásba folyton belerondítanak a szögletes mozdulatok, hozzá kell szokni a nagyon nem közvetlen kormányzáshoz.

A négyhengeres tökéletesen megbízhatóan működik, de szerencse, hogy ez a 88 lóerős verzió. A motort viszonylag kis helyre préselték be

A napfénytető csak egy apró nyílás, de a semminél azért több. Összességében van színezett üveg, központi zár, ködfényszóró, sőt a kalaptartón napfényroló is. Az Audi új ára 32 380 német márka volt “gamma” rádióval együtt, amely sajnos mára egy Blaupunkt Düsseldorfnak adta át a helyét.

Vissza a nyolcvanas évekbe: műanyagtenger és keretes fejtámlák

Kihajtok a városból, elhagyatott országutakon, a lehető legszebb időben hajtok valamerre, magam sem tudom, merre. Néha mintha lenne bennem egy kis hiányérzet az ötödik henger miatt, ezért gyorsításoknál, gondolatban felidézem az öthengeresek elvarázsoló hangját. Pedig a motorra nem lehet egy rossz szavam sem: szépen, kopogásmentesen szól, soha rosszabbat. A négyhengeres 88 lóereje pont elég ahhoz, hogy a 100-as fürgén felvegye a tempót, de tény és való, valamivel rosszabb lenne a helyzet, ha a 75 lóerős alapmotor dolgozna elöl.

A tökéletes utazóautó

80 literes tankjának köszönhetően az Audi félelmetesen nagy hatótávolságot ígér, visszafogott tempóban ezer kilométer is belefér a tankolások között, vagyis Ingolstadttól könnyedén elautózhatnék akár Budapestig. Utazóautónak egyébként is remek, a rugózást nagyon eltalálták, a hátsó merev tengely ellenére is kényelmes.

Az Audi 100-as helykínálatára nem lehet panasz, első osztályú kényelem vár a hátsó üléseken

Miközben vezetek, azon gondolkozom, hogy a teljesen galvanizált karosszéria mekkora áldás. Nincsenek megrágcsált kerékjárati ívek, rohadó sárvédők vagy rétesként szétmálló emelőpontok. Beugrik a 124-es Mercim, amelynek ajtajai ugyan trezorként puffannak, és belül is igényesebben kidolgozott az Audinál, cserébe minden egyes műszaki vizsga kész rettegés vele. A 28 éves Audinak ezzel szemben csak néhány jellemző típushibája van: ilyen például, hogy a műanyag díszcsíkok hajlamosak leválni az oldalablakokról, és hogy a tetőkárpit zörögni kezd hátul.

Sokáig élni fog

Gyakran előfordul, hogy a kilométeróra számlálója egy időre beakad, vagyis a 308 ezer kilométer lehet akár 380 ezer is, de emiatt kicsit sem fáj a fejem. A technika a legjobb egészségnek örvend, a karosszéria szintén, az Audim egy igazán tartós autó, amelynek még messze nem járt le az ideje. Nagyjából ugyanolyan hatékony és környezetbarát, mint a sokat csodált A2-es, csak nem olyan vagány a megjelenése.

Nincs sok mosnivaló rajta, az egygazdás Audit odaadással és szeretettel ápolták. Éljen a romantika, induljunk neki a világnak most rögtön!

Vagy mégis? Ahogy áthajtok egy apró településen, egy fiatal nő rámmosolyog, és felemeli a hüvelykujját. Csodálkozom, és közben arra gondolok, hogy ez a kézmozdulat egy ilyen olcsó, lesajnált használt autó felé valóságos szerelmi vallomással ér fel. Ennyire időtlen lenne a majdnem három évtizedes fürdőkádforma? Úgy tűnik, igen!
Műszaki adatok – Audi 100 CS (Typ 44) 1986
MOTORADATOK
Lökettérfogat (ccm)1781
Hengerek / szelepek száma4/8
Max. teljesítmény (kW/LE)65/88 / 5200
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Gyorsulás (s, 0-100 km/h)13,5
Végsebesség (km/h)175
FOGYASZTÁS
Vegyes (l/100 km)9
MÉRETEK
Hosszúság/szélesség/magasság (mm)4792/1814/1422
Tengelytáv (mm)2687
ÉPÍTÉSI IDŐ, DARABSZÁM
1982-1990 1 095 208 példány